Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

telepen (1 db szivattyú és hidráns mellett) az éjjeli műszak az előző telephez hasonló, nappali műszakban pedig 4 főre emelkedik a csőtelepítők száma a másik telephez képest. 3. A termelés szerkezete A gazdaság termelési struktúrájának változására ebben az időszakban is rányomja bélyegét az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvés. Mégis a szerkezetet, tehát a termelési érték összetételét és az árbevétel megoszlását a növénytermelés súlyának a növekedése jellemzi ebben az időszakban. Ez egyrészt az egyesítés miatt kialakult helyzet (állatsűrűség csökkenése) és az állattenyésztés színvonalának lemaradása miatt következett be. A struktúraváltozás a termelési érték növekedése, s egyben igen jelentős (főleg a növénytermelésből származó) ingadozása mellett következett be. A kedvezőtlenebb időjárású években (pl. az 1968. és 1967. évben) az állattenyésztés aránya a termelési struktúrában mindig nagyobb, mint az ún. jó években. Az egyesítés után lényegében 1968-ra konszolidálódott a szövetkezet gazdálkodása, s ezért az 1968. és 1969. évi szerkezetet érdemes megnézni, mind a bruttó termelés, mind az árbevétel alapján. A bruttó termelési érték összetétele a következő: Megnevezés 1963 1969 1000 Ft il /0 1000 Ft 0 ' , 0 Növénytermelés 17 183 62 17 555 63 Állattenyésztés 9 677 33 10 020 32 Egyéb tevékenység 1 284 5 3 237 5 Összesen : 28 144 100 30 812 100 Az árbevétel alakulása alapján természetesen nagyobb az állattenyésztés aránya: i) táblázat Megnevezés 1968 1969 1 000 Ft % 1000 Ft y ' • 0 Növénytermelés 11 099 53 12 322 50 Állattenyésztés 10 921 41 9 512 38 Egyéb tevékenység 1 325 6 2 916 16 Összesen : 23 345 100 24 750 100