Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

túlméretezett. Az utóbbira utal, hogy a legnagyobb szállítási kampányban is van szabad szállítókapacitás. A gépesítés szervezésében vannak új és előnyös vonások, de adódnak komoly problémák is. Először is jelentős változás a gépüzemnek mint üzemi szervezeti egységnek a megerősítése. Az üzem élére gépészmérnök kerül (1967-ben), a gépész szakmunkás-gárda kiegészül, a műhelyek munkája szervezettebbé válik. Mindezek alapján alapvetően megjavul az erőgépek műszaki állapota, tervszerűen végzik a gépek karbantartását, kevesebb a tervszerű munkát akadályozó műszaki hiba. A munkagépállomány műszaki állapota már nem ilyen kedvező. Egyrészt állandó használatban főleg a talajművelő eszközök vannak, a betakarító eszközök közül pedig a kombájnok (utóbbiak 70—80%-os) műszaki állapota viszonylag kedvezőnek tekinthető. Sok probléma adódik a TE — 340-es ekék gyakori hibáiból. Ez az eketípus ugyanis gyenge a középkötött talajokhoz is. A szervezési hibák alapvetően nem a gépüzem, hanem az egész gazdálkodás oldaláról vetődnek fel, s általában a gépállomány rossz kihasználását eredményezik. A gyenge kihasználás okaként a szállítóeszközöknél a túlgépesítés is számításba vehető, de az egész gépüzemet tekintve a rossz kihasználás fő oka a részes művelés fennmaradása. A részes művelés során sok géppel végezhető munkát kézi munkával oldanak meg. Például az eszközhordó traktort (RS—09) és a hozzácsatolt munkagépeket egyáltalán nem tudják kihasználni, gépi kaszálást alig végeznek. A 2 db burgonyaültetőt sem használhatják a részes művelés miatt. A gépkihasználás problémái miatt a jól szervezett gépüzem és a csökkenő javítási költségek ellenére 1 normálhold traktormunka 80—85 Ft-ba, 1 szállítási óra pedig 45—50 Ft-ba kerül. A növénytermesztési költségek csökkenését eredményezné mind a kapacitás jobb összehangolása az igényekkel, mind pedig az egész gazdálkodás szervezésében nagy gondot okozó részes művelés megszüntetése vagy korlátozása. A gépi munkák szervezési problémái közé tartozik az elvégzett munka minőségével kapcsolatos kifogások fennmaradása. A traktorosok teljesítménydíjazást kapnak, s ez részben a gépek, részben az elvégzett munka minőségének rovására megy. Az igen régi kérdés megoldásának a jobb ellenőrzést tartják, de valószínűleg a traktorosok érdekeltségi rendszerének megváltoztatása (pl. részben a teljesítmény, részben a munka minősége alapján történő díjazás) lenne célszerűbb. A gépüzem működésének szervezési problémái közül a javítóműhely ellátottságának és a szervezettségnek a gépesítettségi fok mögötti elmaradása érdemel figyelmet. A javítóműhely-ellátottság lemaradásának megszüntetése 1969 őszére megoldódik a Vörös Csillag Traktorgyárral megvalósult kooperációban felépített szervizműhely révén. A szervizműhely bérmunkát is végez majd, de emellett lehetővé teszi az erőgépek évi kétszeri, a tehergépkocsik heti kötelező szervizelését, s ezzel a gépek műszaki állapotának további javítását. Az állattenyésztés gépesítése ugyan az új telepeken fejlődött, de gya16 241