Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

mottevő. A hosszú lejáratú hitel nagy összege azonban a tagság állandó beszédtémája volt, s a tagok adósságtól való félelmét csigázta a hiteltartozás nélkül álló másik szövetkezet tagsága. A szövetkezeti tagok közül igen sokan szidták a vezetőséget a hiteltartozás növekedése miatt. Valójában pedig az igazság a vezetőség oldalán volt, hiszen hitelek és állami támogatás nélkül a gazdaság nem tudta volna ilyen gyors ütemben megteremteni a nagyüzemi gazdálkodás fő feltételeit. Gyakorlatilag a hitelek zöme is állami támogatássá vált 1966-ban (hitelelengedés), s ez a tagságot a fejlesztési ütem utólagos elismerésére késztette. A termelési feltételeket tekintve tehát az Űj Élet Termelőszövetkezet az időszak végére jól gépesített nagyüzemmé vált. A gépállomány alapvetően a növénytermesztés gépesítését oldotta meg. Ezzel lehetővé vált a növénytermesztési technológiák, az agrotechnikai határidők következetesebb megtartása, a csúcsmunkák idején korábban jelentkező problémák megoldása, a korábbi veszteségek elkerülése. A kielégítő fogatállomány, a vontatók és a teherautó segítségével a szállítási nehézségeket is megoldotta a szövetkezet. Gyakorlatilag már csak a kombájnaratást végzik idegen gépek. Az állatenyésztésben a termelés alapvető eszközei, az épületek többnyire szerfás istállók és ólak, a takarmányelőkészítés gépesítésén kívül a munka kézi erőn alapszik. Az időszak vége felé azonban már erősen jelentkezik az igény a szakosított telepek kialakítására, amit a komplex tehenészeti telep építésének megkezdése és a sertéshizlalda felépítése és üzemelése jelez. Az új tehenészeti telepen a fejés és kitrágyázás gépesítését tervezik. Az áthajtós istállókban a takarmánykiosztás félmechanikus megoldása is haladást jelent. A sertéshizlalda középutas csillés rendszerű, amely csökkenti a kézimunka-igényt, könnyebbé teszi a gondozók munkáját. 3. A vezetés és a munkaszervezés színvonala A második időszakban sokat javul a vezetés színvonala. Ennek egyik kedvező alapját jelenti, hogy az elnök és a főkönyvelő személye nem változik. A korábbi időszakhoz képest fejlődést jelent, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés élére egyetemet végzett szakembert állítanak. A tagság és a vezetőség szemében nem egyértelmű a szakemberek alkalmazásának szükségessége. Innen ered a velük szembeni türelmetlenség, s ez a személyek változását, szaktudásuk nem kielégítő kihasználását eredményezi. Előnyös a brigádvezetők képzettségének növelésére való törekvés. Akik korábban nem végeztek technikumot, azok beiratkoztak a technikumba. A vezetés erősítésének és a tagsággal való kapcsolatának megjavítása érdekében a vezető testületet is megerősítik, hogy a közgyűlések közötti