Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

A terv szerint 416 férőhelyes szakosított tehenészeti telep 3 év alatt történő felépítését kívánják megvalósítani. Az építés összes költsége kereken 19 millió Ft-ot tesz ki, amelyből csupán 110 ezer Ft-ot fedeznek saját erőből, 5,8 millió Ft az állami támogatás és 13 millió Ft az olyan beruházási tervhitel, amelynek jó részét később (1966-ban) leírták a termelőszövetkezet hiteltartozásából. Az időszak végéig az építkezés még nem fejeződött be. A gazdasági feltételek növekedésére jellemző, hogy 1961 végére az előző évhez képest az épületállomány értéke több, mint háromszorosára, a gépállományé kétszeresére, az állatállomány értéke pedig mintegy ötszörösére növekedett. A fel nem osztható szövetkezeti alap is kétszeresen haladja meg az előző évit. Az 1 kat. hold mezőgazdasági területre jutó állóeszközállomány — az igás és tenyészállatokat is állóeszközként figyelembe •véve — kereken 2500 Ft-ot tesz ki, ami az előző időszak néhány száz Ft-nyi értékével szemben nagy eredmény és jó kiindulási alap. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges eszközállomány és a termelőszövetkezeti vagyon az időszak alatt igen erőteljesen tovább növekszik. Erre utalnak a következő számok: 1964 1965 Közös vagyon, millió Ft 33,9 44,9 Tiszta vagyon, millió Ft 14,7 19,6 1 kat. hold termőterületre jutó: közös vagyon, Ft 8918 9848 tiszta vagyon, Ft 4117 4226 A területhez viszonyított közös vagyon az időszak végére jóval meghaladja az országos termelőszövetkezeti átlagot, és a gazdaság további fejlődésének biztos bázisa. A termelés anyagi feltételeit összefoglalóan jelző állóeszközállomány az időszak utolsó évében már meghaladja a 20 millió Ft-ot, s ezzel a gazdaság a jó állóeszköz-ellátottságú termelőszövetkezetek sorába kerül. A szövetkezeti vagyon növekedésében jelentős szerepet tölt be az állatállomány és az elhelyezésére szolgáló épületállomány. Az állóeszközállományt növelik az öntözőberendezések. 1962-ben és 1963-ban az állam segítségével a gazdaság mintegy 1000 kat. hold öntözéshez szükséges öntözőberendezést létesít. A termelés feltételeit javítja továbbá a mintegy 600 kat. holdat kitevő talajjavítás is. Az időszakban az eszközállomány növelésének, elsősorban a hitelek, másodsorban pedig az állami támogatások voltak a forrásai. A vissza nem fizetett hosszú lejáratú hitelállomány az időszak végére jóval meghaladta a 20 millió Ft-ot. Az év közben igénybe vett rövid lejáratú üzemviteli hitelállomány 600—800 ezer Ft-ra alakult, s a visszafizetése nem okozott anyagi gondokat a szövetkezetnek. A középlejáratú hitelek összege sem volt szá-