Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

A munkaegységek számának ilyen mértékű növekedése mögött a munkaigény növekedésének realitása állt, munkaegység-hígításról tehát nem beszélhetünk. Erre egyébként bizonyíték a munkaegység értékének az emelkedése is. A termelés és a bruttó jövedelem növekedésének eredményeként jelentősen nőtt a szövetkezet tagjainak személyi jövedelme, s 1960-ban meghaladta a termelőszövetkezetek átlagát. Erre utalnak a következő adatok: 1957 1958 1959 1960 Összes részesedés értéke, 1000 Ft 380,9 734,0 1199,1 2195,6 Index 100 193 315 576 Pénzbeni részesedés. 1000 Ft 162,3 617.0 1024,5 1877,4 Index 100 380 634 1157 Természetbeni részesedés, 1000 Ft 218,6 117,0 169,6 318 Index 100 54 78 146 Egy tagra jutó részesedés, Ft 7618 7979 12894 15142 Index 100 105 169 199 . Az összes személyi jövedelem, illetve részesedés növekedésének mértékéből, megoszlásából, továbbá az egy tagra jutó részesedés nagyságának emelkedéséből látható az a hatalmas gazdasági fejlődés, amelyet négy év alatt megvalósított az Új Élet Termelőszövetkezet. A termelés és a termelési színvonal emelkedését beszédesen bizonyítja az összes részesedés üteme, az időszak utolsó évéig 5,8-szoros növekedése, amely kisebb részben a termelés méretének, nagyobb részben pedig a termelés színvonalának a növekedéséből adódott. A részesedés növekedésének mértéke mintegy 43%-kal haladta meg a munkaegységek számának és majdnem 4-szeresen a közös területnek a növekedését. Ily módon lényegesen emelkedett mind az egy tagra, mind az 1 kat. holdra, mind az egy munkaegységre jutó részesedés. Az egy tagra jutó részesedés megduplázódása alapvetően megváltoztatta a tagság és a szövetkezet, továbbá a kívülálló egyéni parasztok és a szövetkezet viszonyát. A termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete, életszínvonala elérte, sőt meghaladta a jól gazdálkodó középparasztokét. A szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodása is erősödött, s az innen származó jövedelem kereken megduplázta a családok közösből származó jövedelmét. Emellett az egyéni gazdákénál kedvezőbbek a szövetkezeti tagok általános életkörülményei is (munkaidő 8—10 óra, nehéz fizikai munka nagyobb