Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

3. Az Új Élet Termelőszövetkezet megalakulásának előzményei a felszabadulás után Tiszakarád 1944 őszén szabadult fel. A politikai élet 1945. januárjában bontakozott ki. Januárban megalakult a faluban a Kommunista Párt. februárban a Kisgazda Párt és a Paraszt Párt, majd márciusban a Szociáldemokrata Párt. A létrehozott Nemzeti Bizottság, amely az említett pártok képviselőiből tevődött össze, a gazdasági és politikai élet megindítását tekintette első feladatának. A bizottság megszabta a község újjáépítésének feladatait, útmutatást adott a polgári demokratikus átalakulás céljainak megoldására. Utóbbiak közül legjelentősebb a földosztás előkészítése volt, amelynek során megalakították a Földigénylő Bizottságot. A földosztás végrehajtása során a három nagybirtokból mintegy 4000 kat. holdat osztottak ki. A hajdani cselédek átlagosan 5 kat. hold, a földdel rendelkező szegényparasztok pedig 3 kat. hold földet kaptak. Ezenkívül kiosztottak 138 házhelyet is. A mezőgazdasági munka eléggé vontatottan és nehezen indult meg, annak ellenére, hogy az új gazdák valóban örültek a földnek. A nehézségek gazdasági és politikai oldalról egyaránt jelentkeztek. A gazdasági problémák alapja az volt, hogy az új földtulajdonosok jó része és a volt kisparasztok egy része nem rendelkezett igaerővel és a szükséges legalapvetőbb gazdasági felszereléssel. Az ebből származó akadályok leküzdésében sokat segített, hogy a kibővült kisparasztság összefogása erősödött, s állataik összefogásával, felszerelésük megosztásával már a második évben eredményesen gazdálkodtak. A politikai problémák gyökere abban rejlett, hogy az új gazdák, főleg a volt cselédek egy része hitt azoknak a rémhíreknek, amelyek a föld visszaadását hirdették. A Kommunista Párt tevékenységének köszönhető, hogy a bizonytalankodókat sikerült megnyugtatni. A Kommunista Párt munkája az első hároméves tervben sokat segített, annak ellenére, hogy az 1947-es választáson a faluban még a Kisgazda Párt győzött. A járási pártbizottság jelentős segítsége, a politikai iskolák és az elért eredmények ké.sőbb a párt tevékenységének hatékonyságát is növelték, egészen a begyűjtési rendszerből adódó problémák kiéleződéséig. A hároméves terv végéig a konjunktúra hatására, s az új gazdák nagy igyekezetének nyomán a mezőgazdasági termelés gyorsan fejlődött. A hagyományoknak megfelelően az állattenyésztés igen gyorsan erősödött, megszűntek az igaerő-gondok, a felszerelést a lehetőségekhez képest kiegészítették, házak és istállók épültek a korábbi portákon és a juttatott házhelyeken. Az állattenyésztés fejlesztését segítette elő, hogy a kapott földeken kívül a parasztság használta a legeltetési bizottság kezében levő legelőterületeket. A rendkívül gyors fejlődést a kötelező beadás, a Táncsics Termelőszövetkezeti Csoport 1949. évi megalakulása és a tagosítás szakította meg. E három gazdaságpolitikai fordulat külön-külön is hatással volt; a gazdasági fellendülés megszakítására, de együttesen a termelési kedv csökkenését eredményezte. 13 193