Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)
Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története
hogy milyen mértékű állami támogatást kapnak. A tagok jó része nem bízott az új vezetőségben sem, sokan kifogásolták, hogy csak 9 vezetőségi tagot jelöltek, így nem volt választási lehetőség. A későbbiek ismeretében elmondhatjuk, hogy néhány hónap múlva — a hathatós intézkedések és a javuló légkör hatására — egyre több bizalommal néztek az új vezetőkre, különösen az elnökre. Először a középkáderek merev ellenállása oldódott föl, de elmondhatjuk, hogy a tagok is bizakodóbbak lettek. Mutatja ezt az is, hogy 1971 tavaszán sokan visszaléptek, illetve beléptek a szövetkezetbe. b) 1971. január 20. és február 12. között öttagú szanálási bizottság vizsgálta a termelőszövetkezet eddigi tevékenységét, jelenlegi helyzetét és a megoldás lehetőségeit. Ennek során megállapították, hogy a nagyarányú „veszteség alapvető oka a termelőszövetkezetet ért jelentős ár- és belvízkár". Ugyanakkor azokra a körülményekre is fény derült, amelyek az 1970-es természeti csapástól függetlenül már évek óta komoly mértékben akadályozták a vállalatszerű, nagyüzemi gazdálkodás kibontakozását. Ezek közül csak a lényegesebbeket említjük: — a tsz vezetőségének nincs és az elmúlt években sem volt munkaterve, — a termelőszövetkezet éves és középtávú terveit nem tárgyalta külön a pártvezetőség és az alapszervezet, hanem a már kimunkált tervek együttes párt- és gazdaságvezetőségi ülések elé kerültek előterjesztésre, — a szövetkezet irányításában hiányzik a pártszervezet elvi állásfoglalása és határozata, — a tsz volt elnöke több esetben módosította a vezetőségi üléseken hozott határozatokat, és azokat egyéni álláspontja szerint fogalmazta meg, — az agrotechnikai munkálatok apró részleteinek egy kézben — főmezőgazdászi — tartása túlterheltséggel járt, fizikailag lehetetlen helyzetet teremtett az ellenőrző munkában, — a tsz életén belül szakadás történt a vezetőségben, és ezáltal megromlott a kapcsolat a vezetőség és a tagság között, — a bizonylati fegyelem igen sok kívánnivalót hagyott maga után. A vizsgálat eredményét a szanálási bizottság 6 pontban foglalta össze: „1. Javasolja a bizottság, hogy az eddigiektől eltérően egy, esetleg két függetlenített elnökhelyettest válasszon a közgyűlés. 2. Az adminisztrációs munka megjavítása érdekében a tsz vezetősége további szakembereket állítson be (tervpénzügyes, leírókönyvelő, esetleg üzemgazdász). 3. Javasoljuk, hogy a tsz főkönyvelője záros határidőn belül készítse el a szövetkezet adminisztrációjára vonatkozó írásos munkarendjét, abban konkrétan határozza meg egy-egy feladatát, figyelembe véve a beállítandó új szakembereket is.