Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)
Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története
4. Javasoljuk a Hódmezővásárhelyi, Makó Városi és Járási Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének, hogy revizorai útján tartson rövid időn belül általános dokumentációs vizsgálatot az 1970. évre vonatkozóan, szükség szerint az 1969. évre is. 5. Javasolja a bizottság, hogy a szövetkezet átfogó üzemi belvízrendezési tervet készíttessen, és annak kivitelezésére a szükséges intézkedéseket tegye meg. 6. A szanálási bizottság idő hiányában nem tudott tételes vizsgálatot folytatni a termelőszövetkezeti anyag- és alkatrészgazdálkodás terén. Ezért a tsz-szövetség revizori vizsgálata terjedjen ki e témakör vizsgálatára is, és amennyiben a szövetkezeti tulajdont képező anyag- és alkatrész-gazdálkodás terén szabálytalanság tapasztalható, úgy a tsz vezetősége tegye meg a szükséges intézkedéseket a felelősségrevonás és kártérítés érdekében." Az Űttörő Termelőszövetkezet 1971. február 18-án megtartott közgyűlése a szanálási bizottság eltőerjesztését és javaslatait „egyhangúlag, ellenszavazat nélkül" elfogadta. c) Nagy jelentőségű intézkedés volt az Úttörő Termelőszövetkezet életében a korábbi üzemi szervezet átalakítása. Az átalakítás alapvetően a „decentralizálás" jegyében folyt le, és mind elvi, mind gyakorlati szempontból fontos és szükséges volt. Lényeges változást jelentett a korábbi szervezethez képest, hogy két elnökhelyettesi munkakört létesítettek, valamint az, hogy három üzemegységre bontották a gazdaságot. Ezzel egyrészt tehermentesítették az elnököt és a főagronómust. másrészt kizárták annak lehetőségét, hogy egy ember kísérelje meg az egész gazdaság minden tevékenységének közvetlen irányítását. Az új szervezet szerint (amelynek sémáját a 11. ábrán mutatjuk be) az elnök közvetlenül csak a két elnökhelyettes, a főmezőgazdász, a főállattenyésztő, a főkönyvelő és a jogász munkáját irányítja. Az 1. elnökhelyettes a szakvezetőkön keresztül irányítja majd a növénytermelést, szervezi és lebonyolítja a termények és termékek értékesítését; a tagokkal történő vállalási szerződések megkötését; továbbá irányítja a darálók és a húsüzem, valamint a termelőszövetkezettel kooperációs kapcsolatban levő üzemeket. A 2. elnökhelyettes a szakvezetőkön keresztül irányítja és ellenőrzi a segédüzemeket, a gépjavító műhelyt, az építési részleget, valamint a szövetkezet összes műszaki tevékenységét. Az új szervezet szerint a három üzemegység-vezető, mint a főmezőgazdász közvetlen beosztottja irányítja majd a brigádvezetőkön keresztül a saját egységükben folyó termelést. A három üzemegység területi elkülönítése egyrészt magától adódott, a Tsz kialakulásának hagyományaiból, másrészt viszont rendkívül nehéz volt a különböző szempontok összeegyeztetése. Az úgynevezett Hatrongyosi részen ugyanis a területhez ké-