Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)
Dr. Lázár Vilmos: A termelés beindítása a földreform végrehajtása után
Dr. Lázár Vilmos A TERMELÉS BEINDÍTÁSA A FÖLDREFORM VÉGREHAJTÁSA UTÁN Nekem jutott feladatul, hogy vázoljam — a demokratikus földreformot oly sok oldalról bemutatott kitűnő előadások után, illetve azok közepette — miként is indult meg a termelés a megújhodott magyar mezőgazdaságban. Ügy érzem nem könnyű feladat ez. — És nem csupán azért nem az, mert a terjedelem szűkreszabott, hanem azért sem, mert nemigen tudom eldönteni az adott téma megközelítésének módját, illetve eszközeit. Hiszen szólnom kell sok mindenről, szólnom kell a magyar mezőgazdaságot ért háborús veszteségekről, a földreform következtében beállott strukturális változásokról, amelyek megszabták a vetésszerkezetet, az állattenyésztés- és tartás irányát, a gépesítés lehetőségeit. Szólnom kell továbbá a politikai és gazdasági ellenerők hatásairól — amelyek velejárói voltak a koalíciós kormányzatnak — az egyik oldalról —-, míg másrészről a dolgozó parasztok minden nehézséget legyűrő, lelkes munkájáról. Elő kellene sorolni a mezőgazdálkodást irányítók munkájának lényegét, benne a csekély számú, de lelkes, őszintén demokratikus érzelmű és a nagyszámú, az úri rendszert visszasíró, a paraszti termelést akadályozó hivatalnokok tevékenységét, akik a Földművelésügyi Minisztériumban és a vidéki szervezetekben ültek. Említenem kell a közömbösök szürke táborát, akik gyávák voltak bármely oldalon is kikötni, de inkább gátolták, semmint segítették az újjáépítés munkáját. Beszélnem kell a segítségről, amelyet demokratikus államunk a Szovjetunió hathatós támogatásával nyújtott az új életre készülődő parasztságnak. És arról, amivel kezdeni kellett volna: a paraszt családok aprajának-, nagyjának, fiataljainak és öregjeinek kétkezi munkájáról, amelyet az évszázadokon át hasztalanul áhított, megélhetést jelentő tulajdon, a sajátföld varázsa, a biztos élet reménye acélozott meg. Sajnos mindezekről az adott keretben — hogy érzékelhető legyen parasztságunk helyzete — s mindazokra a körülményekre, amelyek befolyásolták termelőtevékenységüket s azt, hogy a felszabadult országban milyen objektív és szubjektív tényezők lendítették előre, vagy gátolták termelésüket, csak érintőlegesen szólhatok.
