Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)

Dr. Pölöskei Ferenc: A földosztásért vívott harc történeti útja a Viharsarokban

óta halmozódott föl. A forradalom bukása, a nagy remények szétfoszlása után itt is a paraszti olvasókörök ápolták leginkább a forradalmi hagyományokat. A kiegyezés idején az olvasókörök, kulturális egyesületek demokrata körökké alakultak. A demokrata körök betiltása után a 90-es évekig éltek, működtek a parasztság különböző egyletei; az olvasókörök, Kossuth-körök, népkörök. Őrizve, de már új követelésekkel kiegészítve a 48—49-cs forradalom és szabadságharc eszméit. A 80-as évek végén a szocialista munkásmozgalom hatására megerősödött ekkortájt a szegényparasztság politikai tevékenysége, főleg most alakuló, önálló, a gazdagparasztság szervezeteitől független olvasóegyleteiben, népköreiben, munkásegyleteiben. Ezekben a szervezetekben, egyesületekben a 48-as demokratikus hagyományok ötvöződtek a magyarországi munkásmozgalom legfontosabb célkitűzéseivel. A mozgalom sodrását nagy mértékben erősítette a különböző nemzetiségű agrárproletárok összefogása Békéscsabán, Battonyán és másutt, a közös célok jegyében együtt harcoltak a magyarromán-szerb parasztok. A paraszti osztályharc probléma-mezejét járva, a földosztásért vívott harc történeti útját vizsgálva, mindenekelőtt az a kérdés merült fel, hogy a századforduló „viharsarki"' födmunkás és szegényparaszt mozgalmainak volt-e folytatása, illetőleg tovább élt-c és milyen formában élt tovább a parasztságban és a társadalomban e mozgalmak sok ezres hősének harci öröksége. Szembeszökő a folytonosság az Áchim-mozgalom esetében. Ugyanazok a szegényparaszti rétegek, amelyek korábban a szervezkedés szabadságát, bér- és munkafeltételeik javítását követelve a városházát ostromolták, most csapatostul tódultak az alföldi parasztpártba. S a párt programjai a parasztság valamennyi rétegét érdeklő programpontja: a földosztás követelése mellett tartalmazza a földmunkás szegénység legfontosabb bér- és szervezkedési követeléseit is. Ügy szélesült demokratikus parasztmozgalommá, hogy magára vállalta a falu kereteiben élő földmunkásság, zsellérség, kubikusság érdekeinek védelmét is. Az érlelődő demokratikus forradalom viszonyai között a paraszti érdekeket elsősorban a nagybirtok-ellenes földreform útján lehetett egyeztetni, s ezen keresztül lehetett szervezetileg is a progresszió táborához kapcsolni. Áchim nevéhez fűződik a földkérdés demokratikus megoldásának legkiérleltebb paraszti terve, amely szerves része volt az ország demokratikus átalakításáért vívott harcnak. Ez a program nemcsak Békés. Csanád. Csongrád megyékben vált gyorsan népszerűvé, hanem szinte kitágította a társadalmi, politikai értelemben vett „Viharsarok" határait Tiszán-túli és Tisza-menti területekkel. S hogyha a későbbi, a történeti kronológia sorrendjét követve az 1918-as novemberi földfoglaló mozgalmakat vizsgáljuk, nemcsak a századforduló földmunkás- és szcgényparasztmozgalmak folytonosságát regisztrálhatjuk bennük, hanem ennek a területi kiszélesedésnek is tanúi lehetünk. Az 1918-as „Őszirózsás forradalom" győzelme után a nagybirtok, s a háborús nyomorúság miatti paraszti elégedetlenség átszakította az úgynevezett osztályrend gátjait, s elárasztotta az országot. Üjra lángra lobbant a parázs. Grófi kastélyok, magtárak égtek és dőltek romba, sok helyen elkobozták a nagybirtokosok tcrménykészlctct, elhajtották állatállományát. Ebben a forradalmi légkÖr-