Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)
Dr. Pölöskei Ferenc: A földosztásért vívott harc történeti útja a Viharsarokban
Dr. Pölöskei Ferenc A FÖLDOSZTÁSÉRT VÍVOTT HARC TÖRTÉNETI ÜTJA A VIHARSAROKBAN A rendelkezésre álló rövid idő nem teszi lehetővé, hogy az ilyen alkalmakkor szokásos történeti kerekséggel beszéljek a földosztásért folytatott évszázados paraszti harc útjáról, nem időzhetek e harc egyébként tanulságos határköveinél sem. Csupán arra vállalkozhatom, hogy e témával s annak irodalmával kapcsolatosan néhány gondolatot villantsak fel. Az előadás címében megfogalmazott témakörről már tanulmányok, kötetek sora született. S hogyha ezeket értékeik rangsorában számba vesszük, mindenekelőtt az itt élő vagy élményanyagukkal a „Viharsarokhoz" kötődő történészek munkái tűnnek fel számunkra. Az Orosháza történetének két kötete, a Battonyai füzetek, A Tanácsköztársaság Békés megyében, az Áchim András életútját elemző, kiadott, vagy mégcsak kéziratban meglevő, de elkészült tanulmányok nem tisztán a helyi emlékezés példamutató alkotásai, hanem az országos történet és a magyar marxista történetírásnak is jelentős művei. S úgy tűnik, ez nem tudatosult jelentőségének megfelelően a közvéleményben. Ebben, úgy gondolom, egy mélyebb módszertani probléma húzódik meg: az országos történet és a helytörténet még gyakran fellelhető szétszakítottságára gondolok. A Budapesten élő, dolgozó történészek egy része inkább csak felhasználja a helytörténet kutatási eredményeit, de ritkán kutatja a vidék belső fejlődését. Részben ebből fakad, hogy például a politikatörténet terén a parlamentre, s a kormánypolitikára szűkül vizsgálódási körük. A helytörténettel foglalkozók egy része pedig időnként automatikusan átveszi az úgynevezett országos összképet, s ehhez igazítja helyi eredményeit. Pedig a teljesebb országos kép érdekében még a kormányzatnál is annak egész mechanizmusát kell elemeznünk. Különösen fontos azonban a valóban országos, de a mai felfogás értelmezésében gyakran a helytörténet témakörében elhelyezett feladatok komplex-vizsgálata az ellenzéki, a munkás- és parasztmozgalmak vonatkozásában. Merthiszen, különösen a progresszió erői, eleve nem is hallathatták hangjukat a parlamentben, megfelelő sajtó-orgánummal sem rendelkeztek, s gyakran izoláltan a falvak, vagy a váro-
