Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)
Dr. Erdei Ferenc: A földreform történelmi jelentősége
nyilvánvaló, hogy ez nem a kezdeti elgondolás hibájából következett be, hanem a későbbi agrárpolitika és általában a szocialista átszervezés időszakának egyes gazdaságpolitikai hibái miatt. A kezdeti időszakban sikeresen indult, a dolgozó parasztság széles rétegei meggyőződéssel csatlakoztak hozzá, később azonban nem töltötte be azokat a feladatokat, amelyekre a mozgalom szervezői és részvevői számítottak. Mégis a földreform volt az első lépcsője annak a felfelé vezető útnak, amelyet a felszabadulás nyomán a felemelkedés további lépcsői követtek. Ezek a következők voltak: — A földreform megvédése a lélegzethez jutott földbirtokos osztály próbálkozásaival szemben a munkásosztály és pártja vezetésével s erejével. — A földművesszövetkezetek egész országra kiterjedő hálózatának létrehozása az új földhözjutottak támogatása és gazdasági megerősítése érdekében, a régi hatalmába és birtokába visszasóvárgó birtokos osztály támadásaival, s a nagygazdák kizsákmányolási törekvéseivel szemben. — A bérlő szövetkezetek megalakítása a földreform során földhöz nem jutottak boldogulása érdekében. — Az első termelőszövetkezeti csoportok létrehozása a földművesszövetkezetek keretei között, majd a termelőszövetkezetek megszervezése a földhöz nem jutottakból és a földhözjuttatottakból. Egyetlen hatalmas és ellenállhatatlan folyama ez a történelemnek, ennek a zsilipjét nyitotta meg a földreform és ennek a fel nem tartóztatható áradása valósult meg a szövetkezeti mozgalom kibontakozásában és kiszélesedésében. A történelmi távlatból való visszatekintés előtt tehát egyértelműen nyilvánvaló a földreform akkori és olyan végrehajtásának a politikai jelentősége. További és nehezebb kérdés azonban, hogy miként ítéljük meg ezt a földreformot agrárfejlődésünk egész történeti útja szempontjából, közelebbről a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából, hiszen akkor nem ennek a közvetlen előkészítéseképpen fogtuk fel. Hogy végre kellett hajtani a földreformot, az vitathatatlan. De ha végrehajtottuk, akkor miért kellett trehány évvel a földreform befejezése után napirendre tűznünk a szocialista átszervezést? E lépés ideológiai és stratégiai értelme nyilvánvaló, de mint konkrét politikai akció hogyan ítélhető meg ma? Korántsem könnyű erre felelni, s ennek még nincs elegendő távlata, tehát nem szabad elsietnünk a feleletet. De néhány fontos adalékot már most is hozzátehetünk. Először egy szubjektív személyes adalék. 1945 májusában történt egy szép tavaszi vasárnapon. Apámmal üldögéltünk a Kis-Duna partján, a Czuczar-szigcten, ahol ő is földet kapott, és tervezgettük, hogy fog ő azon gazdálkodni makói hagymás módra itt Budapest alatt. A gondjai onnan eredtek, hogy különös véletlen folytán két helyen is tevékenykedett a földigénylő bizottságban: Makón, őshazánkban, ahova Budapest ostroma után visszatért, mert a szigetszentmiklósi bérelt földön épített tanyánkat elpusztította a háború, majd Szigetszentmiklóson, ahova ismét visszakerült, s ahol csak később kezdődött a földreform. így két helyen is átélte a földreform 2* 19
