Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)
Dr. Erdei Ferenc: A földreform történelmi jelentősége
Ycdélyescn síkraszálltam a szövetkezeti gazdálkodás mellett, ideértve az egyéni gazdálkodást is. Magamat szintén meggyőzni igyekeztem tehát az említett cikkben megfogalmazott következő érveléssel: Olyan kisüzemek létesülnek, amelyek a kézi munkát családi üzemben külön-külön végzik cl. Az ilyen munkára nézve tehát semmi értelme a szövetkezésnek, sőt valamilyen szervezet erőltetése csak csökkentené a munkateljesítményt. Ezt a kézi munkát a legjobban és a leggazdaságosabban minden család külön tudja elvégezni." Természetcsen egyéni véleményemet is és sok szegényparaszt véleményét is kifejezésre juttattam ezzel összefüggésben oly módon, hogy az uradalmaktól hátramaradó berendezések, gépek hasznosítására már nyomban a földreform után szövetkezeteket kellett létrehozni: ,,A szövetkezés és a társulás értelme ott kezdődik, amikor olyan eszközök használatára kerül sor. ami nincs mindenkinek, s amit minden kisgazdaság maga gazdaságosan ki sem tudna használni. Ezeknek tehát szövetkezni kell. De itt sem mehetünk bele valamilyen romantikus szövetkezeti elképzelésbe, mert az adott helyzet nagyon világosan megadja a lehetőségeket." Különösen sokat foglalkoztam azelőtt a tanyák és a falusi települések kérdésével, ezért lehetetlen volt ezt a problémát kikerülnöm. De itt is tapinthatóan éreztem az akkori történelmi lehetőség parancsát és korábbi elképzeléseim elvontságát. Éppen ezért leküzdöttem magamban a tanya-falu probléma akkori felvetését, és a kommunistákkal együtt arra a következtetésre jutottam, hogy ezt most félre kell tenni. Ezt így fogalmaztam meg ebben a cikkben : ,.A földreform végrehajtásának rengeteg egyéb részletkérdése merül még fel. mint például a dűlők kiosztása, a müvelés falusi vagy tanya-rendszere, amikre nézve szintén ióelőre tisztázni kell a kivitel módozatait. A legelső azonban a birtoktípusoknak és a termelési eszközök használatának a megállapítása." így lett a felszabadulás után az első nagy történelmi lecke sokunk számára a földreform, és az azzal kapcsolatban felmerülő kérdések olyan megítélése, ami az adott történeti körülményeknek megfelelt, s ami sok esetben lényegesen eltért korábbi elképzeléseinktől. Akkor tanulhattuk meg azt, hogy egy-egy történeti lehetőség megvalósulása idején az összes szakmai kérdéseket alá kell rendelni a történelmileg aktuális politikai követelményeknek és szükségleteknek. Végeredményben így volt ezzel mindenki, aki őszintén és meggyőződéssel arra törekedett, hogy politikailag kiaknázzuk a felszabadulásunkkal megváltozott helyzetet. A földreform végrehajtása nemcsak első volt a demokratikus átalakulásért folytatott harc lépéseinek, hanem egyike legsikerültebb akcióinak. Sikerének titka egyfelől az volt, hogy a Kommunista Párt az adott helyzet történeti lehetőségeit következetesen és maximálisan kiaknázta, másfelől pedig, hogy a széles dolgozó paraszti tömegek szubjektív véleménye tökéletesen egységes volt a nagybirtokrendszer megszüntetése és saját életviszonyaiknak a földreform alapján történő megjavítása tekintetében. A végrehajtás sikere azt is jelentette, hogy a munkásparaszt szövetséget úgy alapozta meg a földreform, ahogyan azt a lenini útmutatások és az oroszországi forradalom tanulságai alapján előre el lehetett képzelni. A későbbi fejlődés természetesen megmutatta, hogy a földreform alapján meg-
