Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
10. táblázat. Az eketestek darabszáma a két külső gazdaságban Eketípus I860 1895 34 1900» 1913«' Eketípus Majki Majki Császári Majki Császári Majki Császári Eketípus gazdaság Eke 15 Vidats 6 — — — . 24 — 20 Sack — — — 9 — 9 4 Kettős — — —• 4 7 5 8 Mélyítő — — — 2 2 — Összesen 6 15 19 38 21 40 függött azzal is, hogy az ekegyárak Európa-szerte mindinkább átvették a falusi kovács- és bognárműhelyek korábbi szerepkörét. 32 Az eszközváltás gyors ütemét tükrözik a csákvári üzemegység adatai (9. táblázat). 33 A másik két kisebb gazdaságból mindössze a századforduló éveiből rendelkezünk megbízható adatokkal (10. táblázat). A csákvári gazdaság adatai alapján az eszközváltás ütemét és fordulóit szinte lépésről lépésre követni lehet. Az eketestek száma korszakunkban 46-ról 86-ra, azaz majdnem a duplájára emelkedett (az 1854. s az 1890. évi kiugróan nagy darabszám nyilvánvalóan abból adódott, hogy a selejtezésre kerülő régieket még nem törölték az újonnan beszerzettek mellől). A menynyiségi emelkedés vizsgálata azonban tévutakra vezetne, ha figyelmen kívül hagynánk, hogy a szóban forgó idő alatt gyepfeltöréssel mintegy 150— 200, az ugarelhagyással pedig mintegy 300—350 holddal, együttvéve tehát kb. 30—40%-kal bővült a rendszeresen művelés alá vont szántóföldi terület. Feltétlenül számításba kell vennünk azonban a minőségi tényezőket is. Az 1853-ban használatban álló 39 db eke valószínűleg még faeke volt, mint ahogy bizonyára annak kell tekintenünk a 4 db speciális tájtípusú, ún. mátyusházit is. Feltevésünket támogatni látszik Galgóczy Károly egyik idevágó megállapítása: az 1850-es évek elején — írta — az országnak Csákvár is azon számos helysége közé tartozott, ahová még nem jutott el a vastestű eke. 37 Az egyetlen vastestű Zugmayer-ekét bizonyára kísérleti célokból vásárolták. A kísérlet eredményeként a következő évben már valamennyi régi 32. Krzymowsky, Richard, i. m. 249. p. 33. O. L. P. 189. II. TSZK. 1853—1913. Eszközleltárak. 34. A magyar korona országainak... i. m. Gazdacímtár. II. köt. Fejér megye. Oroszlány. Sainos az összeírás az ekéket nem részletezi típusonként. 35. O. L. P. 189. II. TSZK. 1900—1913. Majk és Császár. Eszközleltár. 36. Az 1850-es években a gazdaság szántóföldje mintegy 1400—1500 kh-ra becsülhető. Mivel a növénytermesztés ekkor még a négynyomásos rendszer szerint folyt, ezért a szántóföld egynegyedét — mintegy 300—350 kh-at — vettük ugarnak. 37. Galgóczy Károly: Magyarország, a szerb vajdaság és a temesi bánság statisztikája. Pest, 1855. 232—233.; Vö.: Varga Gyula: i. m. 322. p. Galgóczy Károly könyve ugyan 1855-ben jelent meg, adatait azonban bizonyára a korábbi években gyűjtötte.
