Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)

Üzemszerkezet és üzemigazgatás

A centralizációs törekvések izmosodásával párhuzamosan a szóbeli tanácskozások mellett mind nagyobb szerepe lett az írásbeli jelentéseknek és előterjesztéseknek, a számadáskönyveknek és naplóknak: a pontos könyvelésnek, s végül a rendszeres és alkalmi ellenőrzéseknek. Az igazgatási apparátus működését szabályozó alapelvek tulajdonképpen a vezetésben beállt személyi változások s az egyes hivatalok átszervezésének idején kiadott különböző jellegű utasításokból kristályosodtak ki." Különösen szigorúan vették a pénzgazdálkodást központosító intézkedéseket. A Tatáról 1864-ben Csákvárra települő számvevői hivatalnak írásbelileg kéthetenként kellett elszámoltatni a pénzt kezelő uradalmi tiszteket, a kasznárokat külön is.'

8 A bérletek felett felügyelő kasznárok bérbeszedési jogkörét csak a kisebb bérösszegekre terjesztették ki, a 400 Ft-nál magasabb díjakat már a csákvári számhatóság szedhette, illetőleg hajthatta be a bérlőktől.'

u A rendszabály ellen vétőket állásukban felfüggesztették, s a hatáskörük nagyobb fokú túllépése esetén azonnali hatállyal elbocsátották. A három évvel későbbi igazgatóváltás idején, amikor a rendelkezést ismételten megújították, egyben „komolyan" figyelmeztették „az uradalmi tiszturakat. . ., miszerint minden oly kiadásoktól, melyek jegyzőkönyvileg helybenhagyva, engedélyezve nincsenek, sem pedig a folyó kiadások sorába sem sorolhatók, tartózkodjanak, minthogy ily helybe nem hagyott kiadások fölött beérkezendő számlák visszautasíttatni fognak".

80 Két évtized múlva azonban Miklós Móric úgy találta, hogy a kéthetenként való írásbeli elszámoltatás sem elegendő már. Elrendelte, hogy a kasznárok a beszedett pénzt egy hónapnál tovább nem tarthatják maguknál, s arról minden hónap végén a csákvári pénztárnak el kell számolniuk, s a következő havi kiadásokra „előleg" címén kellett a szükséges összeget felvenni. A vidékerdészeknek azonban ennél is szorosabb időközökben, havonta kétszer kellett elszámolniuk a faeladásokból befolyt összegekről. Maguknál 200 Ft-nál többet sohasem tarthatnak — szólt végül a rendelet —, ha tehát a bevétel két hétnél előbb emelkedne 200 Ft fölé, az elszámolást azonnal meg kell ejteniök.

81 A centralizált pénzgazdálkodás szigorú fegyelme alól nem vonhatta ki magát a számvevői hivatal pénztárosa sem, akinek minden egyes hét végén kellett jelen77. Az ilyen jellegű utasítások főként a központi hivataloknak 1864-ben történt szétválasztása, Bocskay nyugdíjba vonulása és végül Miklós Móricnak gyámgondnokká való kinevezése, illetőleg a birtoknak a tényleges átvétele alkalmával láttak napvilágot. 78. Az 1864-ben kiadott szigorú utasításokat „a számadásilag kezelt urasági vagyonban két számadó tisztnél legújabban tapasztalt hiányok" tették elsősorban szükségessé.'A leváltott Ecker Ede ászári kasznárnál a leltározó 7034 Ft-os hiányt talált, Menesztésének is nyilvánvalóan ez volt a legfőbb oka. O. L. P. 187. I E. 1. I. H. J. 185. p. 1864. 79. A kasznároknak elsősorban az volt a kötelességük, hogy a bértartozások és az esedékes haszonbérek fizetésére „a bérlőket azonnal, s jövőben is a szükséghez képest minél gyakrabban intsék és sürgöljék...", a kisbérlőket pedig erre „szorítsák". Uo. I. E. 3. a. 1867. sz. n. 30. Uo. I. E. 1. I. H. J. 79. p. 1864. 81. „Ezen rendeletem legszigorúbb betartását elvárom" — fejezte be utasítását a gróf.