Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Üzemszerkezet és üzemigazgatás
lagyárat és a csákvári pincészetet. 00 Évről évre kimérte a csákvári magtárból (amely szintén az irányítása alatt állt) a központi hivatalok és kastélyszemélyzet gabona járandóságát, s végül ellenőrizte a Vértes délkeleti oldalán elhelyezkedő bérgazdaságokat. 01 A kasznárságok feladata volt végül gondoskodni a járásukba eső erdőgazdasági alkalmazottak gabona járandóságáról. 62 A kasznársági hivatalban alkalmazottak száma kevés volt: az ászáriban mindössze egy vezető, a szákiban és csákváriban a kasznárok mellett időnként még egy-egy írnok látta el a teendőket, de a Miklós Móric által elindított takarékossági hullám végleg elsöpörte a kasznársági írnok-, sőt egy időre a csákvári kasznárstátuszt is. Az igazgatási szervezetben a legnagyobb önállósággal vitathatatlanul az erdőhivatal rendelkezett: a pénzgazdálkodáson kívül valamennyi termelési, gazdasági és személyi kérdésben csupán csak a grófnak kellett számot adnia. A hivatal élén 1879-ig Löhlein Károly, utána 1907-ig Holfeld Henrik állt. Mindketten német ajkú jágerek, akik a hivatalos ügyintézést írásban és szóban egyaránt csak német nyelven folytatták.'' 1 ' Holfeld Henriket Béri Balogh Boldizsár erdőmérnök követte, aki 1865-ben Faddon született, mérnöki diplomáját 1888-ban Selmecbányán szerezte. Két évig dolgozott a nagykörtvélyesi erdőgondnokságon, s 1891-ben lépett a csákvári uradalom szolgálatába. 6 ' 1 Évtizedeken át, 1935-ig állt a hivatal élén, s a gondjaira bízott igen fontos gazdaságot kielégítő szakszerűséggel vezette. Löhlein Károly még csak főerdészi rangot kapott, de utódait már erdőmesteri (Waldmeister), s az 1930-as évek végén erdőtanácsosi címmel ruházták fel. A 30 ezer holdas hatalmas üzem korszakunkban 10—12 pagonyra, vidékre (üzemegységre) tagolódott. Egy-egy pagony élén „vidék-" vagy „pagonyerdész" állt, mellettük „alerdész"-ek és az erdőkerülő(k) szolgáltak. A csákvári gazdaságot vezető ispánnak a termeléssel összefüggő gyakorlati kérdésekben nagyfokú önállóságot biztosítottak, e tekintetben szinte szabadkezet kapott. A gazdaság ispánja 1879-ig Bíró Lajos, utána majdnem félszáz éven át Paulini Béla volt. 65 A gazdasági szakiskolát Kassán végezte, s 1873-ban került az uradalomhoz „rendes uradalmi írnoknak"." 0 A gazdálkodást szenvedélyesen szerető, örökké mozgékony gazdatisztre soha nem szűnő kísérletezési kedv, fáradhatatlan érdeklődés volt a legjellemzőbb. Kitűnő felkészültsége, tudása s az évek során a termelési gyakorlatban szerzett sok-sok tapasztalata fontos szerepet játszott a csákvári gazdaság országszerte ismert sikereiben. 0 ' Az állattenyésztés fellendítése mellett nevéhez fűződik többek között egy sikeres növénynemesítés, az ún. csákvári 60. Uo. P. 189. II. TSZK. 1870—1890. Csákvári pincészet. 61. Uo. Csákvári kasznárság. 62. O. L. P. 189. II. TSZK. 1870—1914. Ászári, csákvári és száki kasznárságok. 63. Erre vonatkozóan számos forrást idézhetnék (jelentések, felterjesztések, évi vágástervek, számadáskönyvek stb.). 64. Fejér vármegye és Székesfehérvár ... címtára. ... i. m. 180. p. 65. Uo. P. 189. II. TSZK. 1879. Csákvári gazdaság. 66. O. L. P. 187. I. E. 3. a. 1873. sz. n. 67. Scheret Pál: i. m. 308. p. Vö. Nagy Sándor: i. m. 65. p. 5* 67
