Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Üzemszerkezet és üzemigazgatás
helyzeténél fogva ragadt a „hivatal" elnevezés, valójában azonban ez a csoport távolról sem az uradalom igazgatási rendszerében, hanem a termeléssel kapcsolatos és igen fontos építkezéseknél játszott döntő szerepet. A „hivatal" feladatkörébe a házilag kezelt üzemek körül adódó kisebb-nagyobb építkezések tartoztak elsősorban, de ha éppen az idejük megengedte, a központhoz közelebb fekvő bérgazdaságokban is végeztek hasonló jellegű munkákat. A század végén azonban, amikor az uradalom valamennyi majorjában példátlan méretű építkezésekbe fogtak, az építészet munkája már inkább csak a meglevő épületek karbantartására és tatarozására szorítkozott. Elsősorban a házi kezelésben álló üzemek épületállagát lehetett és kellett gondozásba venniök. A most elősorolt központi szervek alatt fontos szerep hárult a járástiszti hivatalokra. Az uradalom területének járásokra (kasznárságokra) való felosztása ugyancsak a feudális időkből eredt, kasznárok intézték a több falu határára kiterjedő körzetek valamennyi dolgát. Teendőik tengelyében ekkor a feudális termeléssel és adózással összefüggő feladatok elvégzése állt. A polgári forradalom győzelme után azonban a bérlők és bérletek feletti felügyelet gyakorlása lett a járástiszti hivatalok legfontosabb feladata. Főként arra kellett ügyelniök, hogy a bérlők megtartják-e a szerződések vonatkozó előírásait. Elsősorban ennek alapján került sor az új kerületi beosztásra és állították fel a csákvári, száki és ászári kasznár s ágokat. 5,i Említettük már. hogy átmenetileg előbb az ászárit, majd a csákvárit felszámolták ugyan, de később mind a kettőt újra visszaállították. 57 A legszilárdabb kasznársági körzet korszakunkban mindvégig a száki volt. Egyik oka ennek elsősorban az lehetett, hogy a bérleteken való felügyelet mellett az itteni kasznár teendői közé tartozott a tógazdaságok, a helybeli fűrész- és téglagyár irányítása, sőt a gyári termékek értékesítése is. 58 Legfontosabb szerepe azonban — központi helyzeténél fogva — mégis a csákvári kasznárságnak volt. Említettük már, hogy a helybeli gazdaság terményfeleslegét sokáig ez a kasznárság értékesítette. Vezetése alá tartoztak a kastély mellett „üzemelő" konyha- és kastélykertészet, a központi szállításokat végző „majoros és igás vonatok" (fogatok), felügyeleti jogköre kiterjedt a kastély- és a mosóházi személyzetre, a „baromfimajoron" kívül i889-ben a vezetése alá vonták „a csibekert"-et is. 59 Vezette a helybeli tég56. Szabad György: i. m. 423—424. p. A bérlők feletti ellenőrzés mellett — állapítja meg a szerző — tevékenységük egyik fontos területe volt még az 1850-es és 1860-as években „az allodiális állomány és földesúri előjogok megőrzése is", a birtokperek lezáródása után természetszerűleg ilyen ügyekkel már nem kellett foglalkozniuk. 57. Az ászári kasznárnak — szólt a visszaállításról szóló utasítás — Táp, Tápszentmiklós, Ság, Mezőőrs, Tótréde, Ászár, Vérteskethely és Császár községek határába eső bérletek, bérbeadott malmok és házakkal kapcsolatos felügyeletet kellett ellátnia. O. L. P. 187. I. E. 1. I. H. J. 503. p. 1895. Működésük körét egyébként tükrözik a negyedévi kasznári számadások is. Uo. p. 189. II. TSZK. 1870—1900. 58. Uo. 1870—1914. Száki kasznárság. 59. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 295/1888.
