Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Üzemszerkezet és üzemigazgatás
zelésbe vétel kényszerű szándékát. 1 " Hogy a hatalmas f ornai birtokegységet egy évig házilagos kezelésben kényszerültek tartani, arról a csákvári gazdatiszti számadás egyik új rovata kétséget kizáróan tanúskodik. Az 1898. évi számadáskönyvben „Forna" címszó alatt felvett 2085 mázsa búza és 536 mázsa zabtermés, s az egyharmados kaszálórészen kívül betakarított 3808 mázsa széna, illetőleg a 315 magyar holdon felesben műveltetett kukorica uradalmat illető 1705 mázsás része félreérthetetlenül bizonyítja, hogy az előző évben eltávozott Kégl helyére csak a következő évben sikerült új bérlőt szerződtetni." Hasonló meglepetés — amennyire az az iratokból nyomon követhető — az új század elején érte az uradalmat, amikor a szendi nagybérlet került rövid, néhány hetes időre válságba. Az uradalom azonban hajlandónak mutatkozott a bérletbe nagyobb összegeket beruházni, s ezzel a „bérlőválság" itt is megoldódott: Richter Frigyes került a bérletbe. Miután pedig önszántából nem kívánta tovább bővíteni házi kezelésben álló mezőgazdasági üzemét, hosszú éveken át (az 1930-as évekig) mindössze három: a csákvári. majki és császár—karpatusi üzemegységekben mintegy 3 ezer kh-on gazdálkodott csupán az Esterházy grófok uradalma. Több oka is lehetett annak, hogy a feudális kori majorsági üzemek közül az 1850-es években miért éppen csak a csákvárit tartották meg házi kezelésben. Az 1890. évi hagyatéki leltárból tudjuk, hogy a kastélyon s melléképületein és más gazdasági rendeltetésű épületeken kívül a grófi család még 26 különböző célokat szolgáló lakóházzal és üzlethelyiséggel rendelkezett ugyanitt. 1 " A házi kezelésben való megtartás mellett szólt bizonyára az is, hogy ez a gazdaság volt viszonylag a legjobban felszerelt a majorsági üzemegységek között. Azt is számításba kell venni továbbá, hogy a két tagbirtok az uradalom közös igazgatása idején is megőrizte az önállóságát, a gesztesi részleg igazgatási központja valójában ekkor is Csákvár volt. Ezért volt fontos, az elszakadás után pedig még inkább, hogy a kastélyháztartás s a háztartást ellátó személyi állomány és az igazgatási apparátus szokásos évi természetbeni bérét a helybeli gazdaságban megtermelt terményekből tudják többé-kevésbé fedezni. 13 Az uradalom urai a múlt század utolsó negyedében többnyire felváltva vagy megosztottan tartózkodtak Csákváron és Majkon, valójában tehát a kastélyháztartás ellátása is sürgette, hogy termelő üzemmé alakítsák át a majki gazdaságot, a császár— karpatusi gazdaság kiépítése körül pedig inkább a fellendülő állattenyésztés „bábáskodott". Kiterjedése és a termelés intenzív jellege alapján döntő szerepe azonban az üzemegységek közül kétségkívül a csákvári gazdaságnak volt. Egymagában véve az is ezt mutatja, hogy az üzemegység évi be10. Uo. 309., 357. p. 1897. Nem tudjuk, hogy Magyaralmást még ennek az évnek az őszén vagy csak a következő évben sikerült-e bérbeadni. Biztonsággal csupán az állítható, hogy a következő évi tiszti számadásban Magyaralmás nem szerepel, így feltehető, hogy a gazdaságot hamarosan sikerült bérbeadni. 11. Uo. P. 189. II. TSZK. 1898. Csákvári gazdaság. 12. Uo. P. 186. I. A. 3. 1925. Hagyatéki leltár. 1890. és 1925. 13. Uo. P. 189. II. TSZK. Csákvári gazdaság.
