Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Változások a tájban
4. táblázat. A főbb művelési ágak százalékos megoszlása Területi egység Szántó Rét Legelő Erdő Csákvári uradalom 37,4 4,7 12,3 43,1 Magyarország 25 45,0 10,7 13,7 27,9 Dunántúl 26 51,6 9,0 10,5 18,0 Komárom megye 26 57,7 10,7 9,7 13,1 Győr megye 27 59,5 9,8 12,5 7,6 Bellyei uradalom 1882 28 21,4 8,8 13,2 33,2 Magyaróvári f h uradalom 1905 29 45,1 19,5 5,0 12,0 Sárvári uradalom 1890 30 75,0 15,2 5,4 — Esterházy here. uradalom 1925 31 37,0 9,4 8,4 41,4 Módfelett kevés volt a rétföld területe, amellett igen gyenge volt a kaszálók minősége is. Komárom megye monográfusa századunk elején igen vigasztalan képet festett a megyében található legelőkről, rétekről: „Kopár legelőkön — írta — éhesen ődöng az erősen megfogyatkozott gulya, s a kaszálók nagyobbára a laposok, mélyedések mentén hoznak kevés, jórészt savanyú füvekből álló, silány minőségű szénát." 33 Ez az általános helyzetkép az uradalom földjeinek jó részére is vonatkoztatható, a kopár legelők s a silány szénát termő rétek azután tovább rontották az egyébként is kedvezőtlen viszonyokat. Jóval kedvezőbbnek tűnik az uradalom helyzete, ha a művelési ágak megoszlását néhány más — elsősorban dunántúli — nagybirtokkal hasonlítjuk össze. Földrajzi fekvésében egymástól eltérő adottságú, s ráadásul különböző nagyságú uradalmak helyzetét más-más időkből vett adatok alapján is összehasonlítva azonban úgy tűnik, hogy nem annyira a birtokkategória, hanem sokkal inkább a felvétel időpontja, de még inkább a birtoktest földrajzi fekvése határozta meg elsősorban a földállomány művelésági megoszlását. Ami az egyes ágazatok részarányát illeti, főként a tatai és pápa—ugod—devecseri rokon uradalmak álltak közel a csákvárihoz, de nem sokban tért el a bellyei és az Esterházy hercegi uradalmaké sem ettől, ezzel szemben sokkal jobb helyzetben voltak a sárvári és magyaróvári uradalmak. Kedvezőbb a kép, ha a múlt század utolsó negyedében végrehajtott kataszteri felvételek tükrében vesszük szemügyre és mérjük fel az uradalom helyzetét. A művelési ágak megoszlása szempontjából az uradalom birtokegységeit valójában a következő kategóriákba lehetne sorolni: egyrészt ahol 25. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. 1897. I. köt. Vö. Hensch Árpád: Magyarország mezőgazdasága ... i. m. 507. p. 2(3. Komárom vármegye ... i. m. 176—178. p. 27. Győr vármegye ... i. m. 106. p. 28. Albrecht főherceg bellyei uradalmának leírása. Jószágismertetés. 5. köt. Bécs. 1883. 3—4. p. 29. Statisztikai adatok a magyaróvári főhercegi uradalom... 1905. évi állapotáról. Magyaróvár. 1906. 34. p. 30. Őfensége Mária Terézia Dorottya... sárvári uradalmának leírása. Sárvár. 1892. 3. p. 31. Scherer Pál: i. m. 279. p. 32. Markos György: i.m. 499. p. 33. Komárom vármegye ... i. m. 14. p. 3* 35
