Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Változások a tájban
en % 100 100 100 100 Összes kh 33 064 10 762 19 898 63 724 keti ÖSSZter. 1,5 1,5 ! 4,5 2,5 I Termé 1er kh 505 168 910 1583 zőlő ÖSSZter. 0,5 - 1 0,5 J S kh 214 8 10 1 232 1 .nias ÖSSZter. — 0,5 - ! N kh 44 3 69 116 1 ő ÖSSZter. 76 1 1 10 J 42,5 1 Erd kh 25 117 91 J 1 957 1 27 165 J gelő ÖSSZter. 5,5 11 J 24,5 1 12 1 Le kh 1691 1180 1 4920 7791 J .et ÖSSZter. 2 6,5 1 8 5 1 E kh 644 733 J 1593 2970 ,rt ÖSSZter. 0,5 0,5 K( kh 166 19 23 208 6 ÖSSZter. 14 80 52,5 37 Szánt kh 4 683 8 560 J 10 116 J 23 659 Községek 1. csoport 2. csoport J 3. csoport Összesen az erdőföld részaránya jóval felülmúlta a szántókét (Bókod, Csákvár, Császár, Gesztes, Oroszlány, Pusztavám, Vérteskethely és Vérteskozma), illetőleg ahol a viszonyok éppen fordítottak voltak (Bakonybánk, Magyaralmás, Ság, Mezőőrs, Szend, Szák, Táp, Tápszentmiklós), s végül ahol a szántó s az egyéb művelési ág feles-feles arányban osztozott az illető birtokegység területén (Ászár, Fornapuszta, Gönyü, Nagyigmánd és Vértesboglár határába eső földeknél). 34 (5. táblázat.) A csoportonként összevont arányok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület a földbirtoknak több mint a felén — a természeti adottságok miatt — rendkívül kevés volt, s mindössze a földállomány 1/3-án mozogtak a részarányok az országos átlag körül, s csak a terület 1/6-án múlta felül az agrártermelésre alkalmas ágazatok részaránya az országos arányokat. Az egyes művelési ágak vizsgálata kapcsán szükségképpen kell foglalkoznunk a kataszteri tiszta jövedelem kérdésével is. A felvételek során felbecsült kataszteri tiszta jövedelem alapján ugyanis feltárhatók olyan további fényforrások, amelyek világot vethetnek az uradalom általános gazdasági helyzetére. ,A közteherviselés bevezetése után a föld „arányos és egyenlő" polgári megadóztatása tette tulajdonképpen szükségessé az ún. kataszteri felméréseket. Az állami földadók és az ehhez viszonyított különböző adónemek egész rendszere épült fel a többnyire puszta becsléseken nyugvó, ún. kataszteri tiszta jövedelemre. A forintban, majd később koronában kifejezett jövedelmi értéknek elvileg egy-egy kh föld termelési értékének és termelési költségének a különbözetéből kellett volna erednie. Már az abszolutizmuskori ideiglenes, de még inkább az 1875 után elkészült végleges (állan34. O. L. P. 188. I. 1. c. e. A birtokegységekre vonatkozó részletezést lásd Für Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. Szerk.: Matolcsi János. Bp. 1966. 151—179. p. 5. táblázat. A terület megoszlása művelési áganként az 1880-as években
