Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Nagybérletek
A növénytermesztési struktúra átalakulása A növénytermesztésre vonatkozó adataink nem sokat változtatnak azon a vázlatos képen, amely a gazdasági épületek kapcsán e tekintetben kirajzolódott. A szántóföldi gazdálkodáshoz szorosan kapcsolódott a gyepfeltörés kérdése. Bérlőinek eleinte szabad gazdálkodást engedő uradalom azt sem tiltotta meg, hogy szántóföldi művelés alá fogják a bérgazdaság gyöpterületeit, csupán annyit várt el tőlük, hogy ebbeli szándékukat mindig bejelentsék. Különösen is a hajdani birkáspuszták területén az 1880-as és 1890-es évekig száz holdszámra hasogatták fel a gyepes legelőket, s vetettek azokba gabonát. Fornán az 1850-es évek végén még a 3000 holdat sem érte el (természetszerűleg az ugarral együtt) a szántók területe, s az 1880-as években már 4376 kh-at talált a kataszteri felmérés. A Schöberl-féle bérnöktársasággal kötött szerződésbe külön bele is foglalták, hogy ,,a gyepből előleges bejelentés után 1500 holdat" (ún. magyar holdat) feltörhetnek. 1-"' Magyaralmáson, mint láttuk, több mint 1500, Tótrédén mintegy 500 holdas erdőföldet alakítottak át az 1860-as és 1870-es években szántókká, de ugyanennek a pusztának mintegy 200 holdas különálló ún. rétföldbérletét Ányos István bérlő csaknem egészében szántóföldi művelés alá vonta. Ányosnak csupán azt kötötték ki, hogy „a feltörendő részt egyszer megtrágyázza". m Tápszentmiklóson az 1860-as évek elején véget ért földrendezések után mintegy 800 kh-dal bővült a nagybérlet földterülete, s ,,a tagosítással nyert újabb területeket legnagyobb részben gyöpföltöréssel alakította szántófölddé" a bérlő. 12 ' Ugyancsak jelentős gyöpterülettel gyarapodott Tápon és Mezőőrsön is a tagosított uradalmi birtoktest, s azokat szintén szántóvá alakították át az elkövetkező évek során. 128 Nagyszentjános-pusztán a mindössze 300 holdas szántó a század végén már 2000 kh fölött járt. Nyilvánvalóan sokat bővült a szántóföld Makkon, Császár-karpatuson és a Ságpusztai bérleteken is. Az 1880-as és 1890-es évekre azután a szántók területe csakugyan igen gyors iramban növekedve, a legelők és gyepföldek területe rendellenes módon megfogyatkozott. Ezért a szerződések ekkor már szigorúan előírták, hogy a bérlő a bérletet „köteles a jelen művelési megoszlásban megtartani", s ha mégis engedély nélkül törne fel a rét- és legelőföldből, akkor holdanként 50 Ft bírságot kell fizetnie. 12 " így járt a sági bérletből 1894-ben távozó Buchwald, aki a 107 holdas rétföldből 38, a 86 holdas legelőből pedig 26 holdat alakított át szántóvá — engedelem nélkül. 110 A gyepfeltörés korábban oly lázas irama a század végére ugyan lelassult, néhány esetben azonban még mindig törtek fel kisebb-nagyobb darabokat. A szendi bérlő pl. 1894-ben 66, 1896-ban 32 hold legelőt fogott szántóföldi művelésbe. 111 A sá125. Uo. P. 189. II. JE. 1860; ill. Kataszteri iratok. 126. Uo. I. E. 1. I. H. J. 288. p. 1862. 127. Uo. 434. p. 1867. 128. Uo. 435—436. p. 1867. 129. Uo. I. D. 1. a. 52/1894. 130. Uo. I. E. 1. I. H. J. 128. p. 1894. 131. Uo. P. 189. II. JE. 1900.
