Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)

A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Nagybérletek

77. táblázat. Cselédlakáshelyzet a bérgazdaságokban, 1909 Cselédek Meglevő Hiányzó A hiány pótolható Pénzszükséglet lenne koronában Bérgazdaság Cselédek lakások lakások átalakítással új lakásPénzszükséglet lenne koronában száma átalakítással építéssel Pénzszükséglet lenne koronában Csák vári járás Forna 116 45 71 2 69 129 500 Magyaralmás 68 29 39 4 35 72 100 Vértesboglár 28 13 15 — 15 32 000 Összesen 212 87 125 6 119 233 600 Száki járás Gönyű 24 15 9 1 8 22 300 Nagyigmánd 58 25 33 10 23 55 800 Szend 46 24 22 14 8 37 700 Szentjános 72 43 29 15 14 59 830 Összesen 200 107 93 40 53 175 630 Aszári járás Ászár 27 25 2 2 — 22 000 Makk 32 16 16 12 4 29 000 Mezőörs 34 16 18 4 14 33 470 Ság 27 16 11 — 11 31 100 Táp 20 16 4 4 — 16 400 Tápszentmiklós 50 21 29 l 28 53 200 Összesen 190 110 80 1 2

3 57 185 170 Mindösszesen 602 304 298 69 229 594 400 ha lehet kihagyni a számításból az elemi létminimum rovására ily módon is lefölözött „értéktöbbletet". Ez az értéktöbblet a visszamenőleges kamatokkal együtt a földjáradék és az extraprofit csatornáin szívódott fel. Az egyszerű és szigorú tények másfelől döbbenetes nyomort fednek fel: a több mint 30 ezer holdas uradalmi bérbirtokon egy-egy szobában (és milyen szobában!) — nem számítva az egyébként is közös konyhákat •— pontosan két család, de ha figyelembe vesszük a nőtlenek számát is, akkor mintegy 2,2 család zsúfolódott össze. A gazdasági cselédség körében általános — és közismert — igen magas gyermekáldást beszámítva mindez azt jelentette, hogy egy-egy ilyen 4X5 vagy 5X6 m-es földes és egészségtelen szobában 14—20 ember szorongott. A törvénytiszteleten kívül azonban bizonyára a gazdálkodással kapcsolatos érdekek (pl. a munkaerő biztosítása) mozgatták elsősorban a csakugyan tarthatatlan lakáshelyzet rendezését. A felmérést követő évek alatt azután nagyarányú cselédlakás-építkezés indult meg az uradalom bérgazdaságaiban.

10 Az építkezés üteme felgyorsult ugyan, de távolról sem tartott lépést 120. Magyaralmáson 16, Fornán 46, Nagyigmándon 8, Gönyűn és Szendén 8—8, Szentjánoson 14, Tápszentmiklóson 12, Bogláron 12 új lakás épült fel az 1912—13-as években, több mint azelőtt 1—2 évtized alatt. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 364/1913; P. 186. I. A. 3. 1925.