Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Nagybérletek
gépszínek, sőt itt-ott már gépműhelyek is, a régi birkaistállók jó részét ökör-, ló- (főként ménes), de leginkább tehénistállókká alakították át, vagy építettek mellettük egészen újakat. Tej házakat és tejkonyhákat, egy-kettőben pedig több száz sertést befogadó sertésólakat állítanak fel. A tápszentmiklósi mellett új szeszgyár épült Ságon és Nagy szent Jánoson, az utóbbihoz 1500 m-es iparvágányú vasutat építettek a pusztai állomástól. Ászáron 30 boxos ménesistállót (nem is egyet), lókórházat építenek, az istállókba, a tiszti és bérlőlakba vízvezetéket szereltek 30—40 ezer koronás költséggel. 97 Makk-pusztán — többek között — egy nagyméretű göbölyistállót emeltek magtárpadlással (à 27 ezer korona). 98 Az átmenetileg válságos helyzetbe került szendi bérlet új bérlője (Richter Frigyes) határozott ígéretet kapott, hogy amint a bérletet elfoglalja, egy éven belül a juhistállót ökör-, a gulyaistállót pedig tehénistállóvá alakítják át. 99 Nagyigmándon a század elején már a külső majorban is állt egy kisebb, a belsőben pedig egy nagy- és egy kisméretű tehénistálló (a nagyistálló egyik-egyik oldalán 25 karikával, tehát 50 férőhellyel), a tej házban külön tej hűtőszoba, s a végéhez baromfihizlaló épült. 100 Gyapay Pál mezőörsi bérlő 60 ezer koronát kapott a szokásos kamatlábak mellett új gazdasági épületekre, s ebből 1913-ig már felhasznált 48 ezer koronát. A fennmaradó összegből darálót és gépszínt kívánt építtetni. 101 Fornán számos új (összesen 8 db) cselédlakás mellett 1911—12-ben épült fel a központi takarmánykamra (25X16 rn), mellette a daráló- és őrlőmalom, gépműhelyek (27X8 m) és a gépszín, Magyaralmáson 1910—12-ben a három nagy cseléd- és a bérlőlakon kívül 2 sertéshizlaló, egy hatalmas méretű 100 férőhelyes hízómarhaistálló épült. Az addigi ló- és birkaistállót itt is tehénistállóvá alakították át, hozzá tej hűtő és takarmánykamra csatlakozott, külön gépszínt és két tengerigórét állítottak még fel, együttvéve mintegy 80 ezer koronás költséggel. 102 A nagyszentjánosi bérlő 60 férőhelyes gulyamarhaistálló tervezetét — igen jellemzően — csupán azért nem fogadták el, mert azt famennyezetesre terveztette. 103 Ahol az uradalom nem segített, és a bérlő anyagi helyzete megengedte, maga vágott bele egy-egy új építkezésbe. Világhy János nagyigmándi majorbérlő 1908-ban újabb 24 férőhelyes tehénistállót építtetett fel kizárólag a saját erejéből. 104 Sorra egymás után bontották le a régi gazdasági épületek elavult és megkorhadt tetőszerkezetét, s helyükre vasbetonos mennyezetek kerültek. 10 ' Nemcsak a bérgazdaságok központjában, de már a telephelyeken is ott állt egy-két „lábaspajta" vagy „szénakalap", 97. Uo. 105. p. 1907; 466, 714. p. 1908. 98. Uo. 692. p. 1907. 99. Uo. 51. p. 1903. 100. Uo. P. 188. IV. J. 1902. Nagyigmánd. 101. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 600/1913. 102. Uo. P. 186. I. A. 3. 1925. 103. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 492/1913. 104. Uo. I. E. 1. I. H. J. 660. p. 1908. 105. Fornán egy ilyen „vasszerkezetre való boltozás és födés" 18 700, Tápszentmiklóson 5700 koronába került. Uo. 457. p. 1908; 257. p. 1908.
