Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Erdő- és vadgazdálkodás
rédei határban elkövetett „bűneit" tette volna jóvá, Gönyű határában olyan földeken fogott erdőtelepítésbe, ahonnan már századokkal korábban kiirtották a ligetes erdőségeket. A valóságban persze nem a „bűnbánat", hanem a szükség kényszerítette ki az itteni telepítést. A Duna-mentén fekvő majdnem 7000 holdas hatalmas birtokegység területén már a XVIII. században végig-végig söpört a szél homokfelhőt hajtva maga előtt, s a múlt század közepén a futóhomok tömeges térhódítása, kisebb-nagyobb buckák sűrűsödő púpjai azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy elborítják a falu határába eső Nagy- és Kisszentjános-puszták széles legelőit. A múlt század utolsó harmadában, amikor az uradalom ottani bérlői a korábbi nagyarányú birkatartásról fokozatosan áttértek a földművelő gazdálkodásra, s a homokos legelőket egyre-másra feltörték, a veszély még inkább akuttá vált. 303 A szélerózió előtt valósággal szélesre táruló kapukat csak erdősítéssel lehetett eltorlaszolni. Az 1880-as évek végén meginduló akác- és feketefenyősávok telepítése nagy tempóban haladt előre: a betelepített terület nagysága évente 15—60 kh között váltakozott. 034 1907-re az erdősített terület megoszlása gazdaságonként a következő volt f,3 °: Az erdősítés azonban ezután is tovább folyt, 1908-ban pl. 25, 1912-ben újabb 52 hold homokra ültettek ki akác- és fenyőcsemetéket. 030 A földművelésügyi miniszter 1913-ben a 25 holdon sikeresen létesített „akác és feketefenyő culturáért" a tulajdonost festménnyel, az erdőmestert 250, a gönyűi erdőőrt pedig 80 koronával jutalmazta. 03 ' Amikor az 1910-es évek elején a Földművelésügyi Minisztérium mellett működő országos erdészeti albizottság felhívással fordult a gazdákhoz „a feltétlenül erdőtalajok és futóhomokterületek befásítására" vonatkozóan, s Gönyű község jegyzője továbbította a felhívást az uradalmi főtisztséghez, joggal válaszolták: „az uradalom a gönyűi és szentjánosi homokterületek fásítását már régi időktől, folyamatosan és tetemes költséggel terjeszti, s a legutóbbi 3 évben is mintegy 20 holdnyi ilyen területet ültetett be." 630 Közvetlenül a háború előtt a korábban felállított gönyűi pagony hatásköre már mintegy 800 holdas erdőségre terjedt ki. A háború alatti és a háborút követő évek megrázkódtatásai azonban a további telepítést jó időre megakasztották. Csak az 1930-as években fogtak hozzá ismételten nagy iramban, s bővült évről évre az erdősített te633. O. L. P. 189. II. Je. 1860. 634. 1894-ben 49, 1900-ban 46, 1896-ban 13. 1897-ben 59, 1898-ban 34, 1899-ben 42, 1900-ban 46, 1901-ben 44, 1902-ben 57 kh. Uo. P. 188. I. 1. e. 1894—1902. sz. n. 635. O. L. P. 188. IV. A. 1. a. 1907. sz. n. 636. Uo. IV. A. 1. b, 1912. sz. n. 637. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 131/1914. 638. Uo. 5/1912. Gönyű határában betelepült Kisszentjánosban betelepült Nagy szent Jánosban betelepült 170 kh 1315 négyszögöl 365 kh 586 négyszögöl 88 kh 1339 négyszögöl Összesen: 625 kh 40 négyszögöl 16* 243
