Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
16. táblázat. A termesztett növények és az ugar részesedése a szántóföldekből az 1860—70-es években Búza Rozs Árpa Zab Gabona összesen Kapásnövény Szálastakarmány Ipari növény Ugar %-os részesedése A gabonatermesztő táblákon (40 tábla, egyenként 31 kh) 30 25 55 10 10 5 20 A takarmánytermesztő táblákon (20 tábla, egyenként 17 kh) 20 10 30 10 40 20 Együtt összesen 27,8 21,7 49,5 10 16,5 4,0 20 át. Nézzük először az 1863-ban kidolgozott kétféle — egy gabona- és egy takarmánytermesztő — forgórendszert (16. táblázat). 0 " Bizonyára nem lehetett — és nem is lett volna célszerű — évről évre szigorúan megtartani a tervezetek által előírt forgásrendet, előfordulhatott, hogy egynémelyik táblába vagy táblatöredékbe nem az előírás szerint soron következő növény került. A megoszlási arányok alapvető jellegét azonban úgy véljük, hogy ezek a körülmények sem változtatnák meg döntő mértékben. Táblázatunk szerint a gabonafélék nyomasztó túlsúlyával szemben a haladottabb növénykultúrák ekkor még igencsak háttérbe szorultak: a szántóknak mintegy 50%-át a gabonafélék és csak mindössze 30%-át foglalták el a takarmány- (lucerna, lóhere és zabosbükköny), a kapás- (takarmányrépa, burgonya, kukorica) és az ipari (repce) növények. A növénytermesztési struktúra átmeneti jellegét tulajdonképpen az ugarföldek megléte mutatja leginkább: a korábbi háromnyomásos gazdálkodás helyére fejlettebb rendszer került ugyan, ennek ellenére azonban •— nem utolsósorban a gabonatermesztés túlsúlya miatt -— még mindig magán viselte a régi rendszer egyik jellegzetes jegyét, nevezetesen: a földnek ugaron való pihentetését. Mivel a szántóknak általában véve egyötöde hevert évről évre ugaron, valójában azt is mondhatnánk, hogy a régi háromnyomásos gazdálkodást egy átmeneti „ötnyomásos" rendszer váltotta fel. A növénytermesztés színvonala azonban a csákvári gazdaságban így is jobb volt valamivel, mint amit a korabeli viszonyok általában mutattak, de nem maradt el még az európai színvonal mögött sem. 100 Egykorú leírások alapján módunkban állt összevetni a csákvári gazdaság növénytermesztési struktúráját néhány más uradaloméval és az országos viszonyokkal (17. táblázat). 99. O. L. P. 188. IV. A. 2. 1863. sz. n. 100. A gabonafélék még az 1880-as évek végén is Német- és Franciaországban 51,7, a Németalföldön 52, Belgiumban 55, Ausztriában 58, Dániában pedig 62%-át foglalták el a szántónak, részesedésük egyedül Angliában csökkent 43,5%-ra. Hensch Árpád: A magyar mezőgazdaság . . . i. m. 436. p.
