Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

V. Földesúr és jobbágy

8. A PARASZTSÁG JOGI HELYZETE Szabad költözési! Szabad költ. örökös örökös Szerződés Urbárium szerződés Szokás szerződés Szerződés urbárium Urbárium Szerződés szokás Urbárium szokás Szokás jobbágyős helység szerint szolgáló helység la. Cserhát-vidék b. Gödöllői dombság c. Tápiósáp vidéke 4 2«/i 57

2 1 12 18

2

/o *li 4 6

2

/

2 2

/

2 — 2V

2 3 2 — _ 1 4-/0 6 4V

2 1 4

3

/

2 4

2

/

2 5

3

/

2 la—c. Dombvidék U»/i 1 39

3

/

2 10

4

/

2 — 77

2 — 1 14

3

/, 1 13

8

/

2 Ha. Cserhátalja b. Tápiómente 11 — 6 Vi — 1 — 2

2

/

2 1 6 Ha—b. Galga—Tápióvidék 11 — 6 Vi — 1 — 2"/« 1 liV, III. Dunavölgy 12 — 3 6 2 1 1 2Vi iVi 1 IV. Duna—Tisza-köz 9 — 1 2 1 — — — 5 1 1 II—IV. Síkság 32 — 10 8V

2 1 3 1 1 97'

2 3V

2 13V, I—IV. Összesen 437, 1 49% 18

5

/

2 1 IOV2 1 2 23% 4V

2 26 7, míg amott a falvak 76,2, itt csupán 23,0%-a tekinti magát szabadköltözésűnek; s még nagyobb lenne a különbség, ha a Galga mentén fekvő falvak nem rontanák a síkvidéki szabadmenetelüek arányát. Utánuk a dombvidék középső, majd északi részén, a nagybirtok fő területein találhatók röghöz kötött népű helységek legnagyobb számban; s ha meggondoljuk, hogy a Cserhátalja 6 községből 4 Grassalkovich-, illetőleg Esterházy-birtok volt, nyilvánvaló az összefüggés a nagybirtok és az örökös jobbágyság között. Elsősorban a rendezettebb gazdasággal bíró nagyurak léptek fel azzal a határozott igénnyel, hogy alattvalóik, szilárdan helyhez kötve, a jövedelemnek biztos, előre kalkulálható alapját adják. Másfelől viszont az Alföld népe ragaszkodott legkitartóbban a szabad költözéshez, melyben, ha csak maradványaiban is, még a régi kötetlenebb életmód hagyományát melengette. Ám igény és valóságos helyzet — ti. hogy a parasztok szabadmenetelűnek tartották magukat, s hogy ez mennyire volt realizálható a földesúr növekvő ellenállásával szemben — ebben az esetben nem mindig fedte teljesen egymást. Sárin az urbárium már határozatot hozott a szabad költözés megszorítására; Soroksáron a távozni akaró jobbágynak mást kellett állítania a maga helyébe; házán nem egy helyen már nem adhatott túl, csupán a földesúr engedélyével; Monoron 12 ft bontakozó pénzt követeltek tőle, ha más uraság szárnyai alá akarta adni magát; s nyilván alapos oka volt rá