Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

V. Földesúr és jobbágy

nálva busásan megtérül mindaz, amit a földszerzésbe fektetett. Gödöllői uradalmának falvai félkörben szinte körülfogják Pestet: egy részük északról, a Duna mentében, többségük kelet felől a Hatvan felé vezető fő útvonal mentén és közelében, néhány utóbb községgé emelkedő puszta délről, a Kecskemétre vivő út vonalában. A Gödöllő körüli hatalmas tömb a kelet, illetőleg nyugat felől csatlakozó Esterházy-, illetőleg Fekete-birtokokkal együtt elegendő volt ahhoz, hogy a nagybirtok súlypontja a dombvidék középső (s részben északi) szakaszára, továbbá a Cserhátaljára helyeződjék. Nagybirtok, vagy középbirtok — ennek a kérdésnek egyébként abban a tekintetben, hogy létesült-e rajta majorsági üzem, vagy sem, nem volt elhatározó jelentősége. Az allodium méreteiben kétségtelenül mutatkozott, olykor nem is csekély különbség a nagybirtok javára. Az azonban nagyurak és töredékrészt bíró közbirtokosok közt egyként előfordult, hogy birtokuktól távol élvén, jobbágyaik robotoltatásáról lemondtak s helyette pénzt követeltek. Sőt a főurak a bécsi udvar vonzó hatása alatt inkább ki voltak téve az absentismusnak; olykor magas tisztségük is tartósan elszólította őket falusi kastélyukból. Gr. Fekete György például, bár addig eredményesen buzgólkodott egybefogott birtoktömb kialakításán, mikor a bécsi magyar udvari Kancellária helyettes vezetője lett, már kialakított majorsági földjeit átengedte jobbágyainak. Grassalkovich fő tartózkodási helye viszont akkor is Gödöllő maradt, midőn a Pesthez fűző személynöki tisztségről a Pozsonyban székelő magyar Kamara elnökévé emelkedett. Nála is akad ugyan példa az allodium feladására, de nem másért, mint hogy egy közeli pusztán annál szabadabban és korlátlanabbul rendezhesse be saját gazdaságát. Mint a jobbágyoknak a robot dolgában adott válaszaiból kitűnik, a földesúr 7. A MAJORSÁGOK ELTERJEDÉSE Községek száma 1768-ig hány községben ill. csatlakozó pusztán Községek száma van majorság van szűnt meg a nincs major ság Községek száma van majorság majorsági nincs major ság Községek száma van majorság szántó rét szőlő szántó rét szőlő nincs major ság la. Cserhátvidék b. Gödöllői dombság c. Tápiósáp vidéke 17 22 15 15 16 14 9 12 14 12 10 13 9 13 5 1 3 1 1 1 1 2 6 1 la—c. Dombvidék 54 45 35 35 27 5 2 1 9 Ha. Cserhátalja b. Tápiómente 6 11 6 10 5 10 6 10 2 3 — 1 — 1 Ha—b. Galga—Tápióvidék 17 16 15 16 5 — 1 — 1 III. Dunavölgy 15 10 6 7 2 1 — — 5 IV. Duna—Tisza-köz 10 8 6 7 2 1 1 — 2 II—IV. Síkság 42 34 27 30 9 2 2 — 8 I—IV. Összesen 96 79 62 65 36 7 4 1 17