Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
III. Táj és település
1. A TELEPÜLÉSEK ÉS A PUSZTÁK MEGOSZLÁSA Tájegységek Terület km 2 A települések száma A puszták száma 1768-ban 1 településre esik átlag 1768-ban Tájegységek Terület km 2 1683ban 1686ban 1689ben 1701ben 1715ben 1768ban A puszták száma 1768-ban 1 településre esik átlag 1768-ban Tájegységek Terület km 2 1683ban 1686ban 1689ben 1701ben 1715ben 1768ban A puszták száma 1768-ban puszta terület km 2 la. Cserhát-vidék b. Gödöllői dombság c. Tápiósáp vidéke 331 638 375 11 17 9 1 6 10 5 12 19 10 13 20 12 17 22 15 8 12 7 0,5 0,5 0,5 19,5 29,0 25,0 la—c. Dombvidék összesen 1344 37 1 21 41 45 54 27 0,5 24,9 Ha. Cserhátalja b. Tápiómente 213 618 5 9 — 3 2 6 5 6 6 6 11 6 8 1,0 0,7 35,5 55,3 Ila-b. Galga— Tápióvidék 831 14 — 5 11 12 17 14 0,8 48,9 III. Dunavölgy 1488 9 1 3 11 11 15 42 2,8 99,2 IV. Duna—Tiszaköz 1481 5 1 2 6 7 10 17 1,7 148,1 II—IV. Síkság összesen 3800 28 2 10 28 30 42 73 1,7 90,5 I—IV. Domb- és síkvidék együtt 5144 65 3 31 69 75 96 100 1,0 53,6 val azután visszaszállingózott elhagyott tűzhelyéhez. De máshonnan való jövevények is ott próbáltak gyökeret verni elsősorban, hol korábbi emberi erőfeszítés maradványain lehetett továbbépíteni — hiszen négy-öt esztendei elhagyatottság nem törölhette el azokat nyomtalanul. S mind a régi lakókat, mind az új települőket különösképpen vonzhatta, hogy ezek a falvak épp a háborús eseményekig tartó fennállásukkal mutatták meg, hogy alkalmas, viszonylag védett helyen, nem a rabló, pusztító hordák megszokott országútján feküsznek. Az egyszerű nép ugyanis nehezen tudott megnyugodni azon, hogy egyszersmindenkorra elmúlt a török veszedelem: még túlságosan eleven volt a hosszú hódoltság emléke s túlságosan rövid a török uralomtól mentes időszak ahhoz, hogy maradéktalanul hinni tudjon a régi világ letűntében. Különben a visszahódító seregekkel együttjáró sok baj és megterhelés, a török időkkel szemben könnyebbséget éppen nem jelentő nyomasztó helyzet is arra ösztökélte, hogy inkább domboktól, erdőktől oltalmazott, semmint nyílt fekvésű helyen üssön tanyát.
