Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei
gálván, esztendő által 12 napi kézi munkát tesznek. Az gyalogok vagyis zsellérek, akiknek háza vagyon, 8 napot munkálnak ; az kik pedig ház nélkül valók, 6 napi gyalog szolgálatot tesznek. Ezen kivül az egész helyessek 6 napot gyalogul, fél helyessek felényit munkálkodunk ; a munkák pediglen kaszállásbul, aratásbul és gyüitésbül állók. Más egyébb munkákat sem contractusbul, sem szokásbul nem teszünk. 7. Kilenczedet ekkoráig mindenkoron őszi, tavaszi gabonábul, borbul, méhbül adtunk. A báránybul semminemű désmát nem adunk, hanem contractusunk szerént rész szerént a helyett, rész szerint nyaraló pascuumjokért 70 ft-okat esztendőnként füzetünk. Ugy nem külömben kukoriczátül, káposztától, kendertűi és kerti veteményekbul is semminemű désmát nem adunk, hanem azt kész pénzel meg váltván, 30 ft-okat füzetünk. Más helységek ezen Pest vármegyében, mellyek nem curialisok, tudtunkra őszi és tavaszi gabonábul, ugy nem külömben más termésekbül is kilenczedet szoktak adni. Ajándékot tek. uraságunknak sem kész pénzben, sem pediglen más egyébb termésekben nem adunk. 8. Puszta ház helyünk nincsen. 9. Ekkoráig minnyájunknak [!], akinek tettszett, 12 ft bontakozó pénzt le tévén, szabadon ell mehetett, és ezért is szabadossak vagyunk. Szel János, Monorl kétségnek fő bírája m.p. Coram Samuele Szoboszlai, loci eiusdem iurato notario m.p. [Pecsét ] Pilis Már a töröktől megszabadító háború előtt puszta; csak 1722-től kezd népesedni. Az 1728-i országos összeírás szerint 32 jobbágy, 11 zsellér és 1 mesterember lakja; egyreegyre 8,2 p. mérőre való szántóföld esik, rét, szőlő nincsen. A következő évtizedek jelentős fejlődése tükröződik az 1760-i adatokban: nem tekintve a 3 elüljárót és 2 cigányt, a taksafizetők száma 11 (1 kovács, 2 molnár, 1 mészáros, 2 takács, 1 szabó, 1 varga, 2 csizmadia, 1 zsidó boltos közülük), a jobbágyoké 151, a zselléreké 27 (igaz, 29 uradalmi alkalmazott is van a kettő között); állatállományuk 240 igásökör (ebből 2 „uzsorás"), 134 hámos ló, 161 fejős-és 2 meddő tehén, 27 gulyabeli marha, 343 fejős juh, 45 sertés; termésük 2217 p. mérő kenyérgabona, 1248 mérő árpa, 611 mérő zab, 56 akó bor. 1 jobbágygazdaságra 1,6 igásökör, illetőleg 2,4 vonóállat, 1 háztartásra pedig 3,2 számosállat és 11,7 mérő kenyérgabona jutott átlagosan. — Földesúr: Beleznay Miklós és Mihály. 1. Minekünk semminemű urbáriumunk nincsen; nem is emlékezünk, hogy ezen helységünkben valamikor let volna. 2. Ezen helység szálitatni kezdődött 1722-lk esztendőben. Ugyanakkor és nevezetessen május holnapnak 24-ik napján földes urunk adott bizonyos impopulationalis contractust, melly mellett az házi gazda minden pár igás marhátul három párig, vagy ha marhái nem voltak, hámos pár lovak tud 80 egy ft-ot fizetett. — Földi minden termésbül, ugy bárányokbul, méh rajokbul kilenczedet. — Minden pár tehéntül egy icze vajat, 3 tyukott adott. — Az földi termésbül jött kilenczedet vagy Pestre, vagy nemes vármegyében oda, az hova földes uraság kívánta, tartozott vinni. — Minden zsellér, ki maga házában lakott, egy ft-ott, más házában lakozó pedig 50 d fizetett. — Meg szálitás idején fön álló korcsmaházát becs szerinti árának le tétele után az helység használására földes urunk esztendőnként ugy engedte, hogy 15 akó tulajdon borát tartozunk ki árultattni és nyereségivei edgyütt az árát megfizetni tartozunk. Ezenkívül földes urunk borát, serét, pálinkáját, az mennyire kívántatott, folyó Nyilván a lovak után is 3 párig.
