Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei
Utánna való esztendőben pediglen, ugy mint 1767. más contractus szerint, a melly itt sub nr. 66 producáltatik, fent írt 4000 ft-okat fizettünk. És csupán 80 font friss vizát. A melly mellett mai napig maradunk. Ez előtt is, míg mélt. gróff Koháry háznak keze alatt voltunk, mindétig contractusok mellett találtattunk, a mint itten sub nr. 67 és 68 producáltakból ki teczik. Akkori időnk voltához képpest azon szerént adóztunk : 3. Egyebet nem robotáztunk, hanem a mint fent meg irt sub nr. 67 és 68 producált contractusból ki tetszik, ugy mint Billet pusztára minden szántásra egy hétig öt ekét adtunk. Ugy nem külömben egy hétig minden napon Vacsi pusztán 25 kaszást, és azok által, ugy nem külömben az uraság béressei által is takarétatott szénát tartoztunk bé hordani és kazalban rakni. Melly munkának alkalmatosságával az uraság interteneálta azon embereinket. 4. Szántó földünk jó vagyon. — Szőleink vágynak. — És azoknak kötésére magunknak sássunk vagyon. — Tűzre való fűzfa és nyárfánk vagyon. Valami kevés kertelni való veszőnk. — Kis Duna mellett lakunk: nádolásunk; — malmunk is lehet a Dunán, a mint kettő vagyon lakossainknak. Nemes uraiméknak is vagyon két malmuk, a hol megőrölhetünk. — Ráczkeve mezővároshoz egy órányira, Pestől és Búdéitól 5 mértföldnyire lakunk. — Sóért Szegedre szoktunk járni, a mellyet fizetésért Vecsénél lévő prófunt házhoz' 166 szoktunk szállétani. — Kaszálló rétünk ; — legelő mezőnk fejős marháinknak és kezes méneseinknek határunkban módgyával vagyon. — Az uraság két korcsmai[t ], mészárszéket ; — és mindenféle dézmát; — és uri benejiciumokat, ugy nem külömben egy kevés halászatot contractus szerint nádunk hadgya. — Egy kalmár bofljtunk is vagyon. — Veteményes és gyümölcsös kérteink szigetben vágynak. Ellenben kárunkra szolgál sokszor Dunának áradása és kiöntéssé, a ki midőn szénáink vagy renden, vagy boglyákban vágynak, azokat el hordgya. Kaszállónk; — ugy heverő marhánknak, és midőn nem dolgoznak, az ökreinknek is elegendő mezeje nincsen, hanem kenteiének vagyunk másutt is árendálni legelő mezőt. — Az Duna áradása miatt sok töltéseket teszünk, mert ha nem töltenénk, helységünket el seperné. — Nagy ország uttyában vagyunk. Minthogy kiskunságbéli helység vagyon köztünk, gyakran és messze esik forspontozásunk. Hadi tisztek, jobjára stabalisok vágynak quartélyban nádunk. Tűzre való kemény fát drága pénzen kel vennünk szükségekre 161 '. 5. Három ugar-szerre vagyon osztály határunkban. Egész helyes egy gazda vet el edgyik ugar szeren 24 p. mérőt, másodikon is 24 p. mérőt, harmadikon 20 p. mérőt. És ugyan az olly an gazda, a midőn a viz el nem hordgya, kaszálhat 3 szekér szénát. Sarjút soha nem kaszálhatunk, minthogy nádunk igen későn esik a kaszállás, az után el sül a rétünk. 6. Amint fent megírtuk ; más semmi robotot nem teszünk. 7. Kllenczed désmát contractus szerint az uraság nádunk hadgya. Hanem a tizedet mindenféle őszi és tavaszi vetésekből, borból, bárányokból és méhekböl mélt. váczi püspökségnek adgyuk. Másut pediglen hol hetedén, hol akképpen désmálnak, valamint nádunk. Contractuson kivül mink semmit nem adunk és semmiféle más adókra nem is kénszeritetünk az uraságtul. 166 A Dunavecsétöl északra fekvő katonai éléstárba. 1B7 Itt a katonai terheket panaszolják fel a dömsödiek. Az egyik az előfogat-adás, amit súlyosbított, hogy a közeli kiskun falvak (Lacháza, Kunszentmiklós) ezzel nem tartoztak. A másik a beszállásolás; ennek terhét meg az növelte, hogy ilyen népesebb helységekbe rendszerint tiszteket — még hozzá a szöveg szerint jobbára törzstiszteket — helyeztek, s ezek kívánságait nehezebb volt kielégíteni. Ők nem törődtek vele, hogy a község határában csak füz- és nyárfa található: fűtésre, főzésre keményfát követeltek, s ilyet a dömsödiek kénytelenek voltak máshonnan, pénzért szerezni.
