Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei

8. Nállunk semmi puszta ház-heliy nincsen. 9. Mink eddig még szabad jobbágyok voltunk, el mehettünk, a midőn teczett. Helység fő bírája Andorko Istvány Eskütt Kudar István m. p. Helység nótáriusa Tótfalussi Sámuel m. p. [Pecsét ] Dab A török hódoltság utolsó idejében még fennállt; ezt követően, a visszafoglaló háború során pusztult el. 1689-ben már ismét lakott, adózó helység. 1715-ben 15 jobbágyot írnak itt össze, akik egy mezőben, ugartartás nélkül zsarolják földjüket. 1720-ban épp kétszerannyit; egy híján mindnek van szántója (átlag 5,8 p. mérő gabonamag elvetésére való) és kaszálója, a bővítés alatt álló szőlőhegyen 23 helybelinek és 6 máshol lakónak szőleje; legelője van; a szántóföld, két nyomásban művelve, 4—5-szörös terméssel fizet. 1728-ra inkább a megművelt területben mutatkozik gyarapodás: a nyilvántartott jobbágyok száma 27, a zselléreké 3, a mesterembereké 2, s egyre-egyre átlag 10,3 mérőnyi szántóföld esik. A további fejlődés elég vontatott: az 1760-i adóösszeírásban a 3 bírón kívül 3 taksafizető (1—1 kovács, mészáros és kocsmáros), továbbá 54 jobbágy, 7 zsellér és 1 rideg (köztük 2 takács és 1 varga) szerepel, jószágban 86 igásökör (ebből 6 „uzsorás"), 56 hámos ló, 79 fejőstehén (közte 4 „uzsorás"), 35 gulyabeli marha, 2 méneses ló, 80 fejős juh, 19 sertés, 11 köpü méh; termésben kenyérgabona 516, árpa 278, zab 537 mérő, bor 190 akó; végül 4 pálinkaégető katlan. 1 jobbágygazdaságra ekkor 1,6 igásökröt, illetőleg 2,5 igásállatot, 1 családfőre 4,2 számosállatot és csupán 7,9 p. mérő kenyérgabonát lehetett átlagban számítani. — Földesurai: Ráday Gedeon és Pletrich László. — Ma már nem létező helység: Dömsödbe olvadt. 1. Urbáriumunk nincsen. 2. Ezen sub nr. 53 mutatott contractus mellett ennek előtte, migh Pletrik urunkkal megh nem osztozott Radai urunk, tartattunk. Azután újabb contractusra lépvén földes urainkal, mostanában füzetünk Pletrik urunknak 200 r. ft-okat; Radai urunknak pedigh 120 r. ft-okat. — Ezen fölül Radai urnák az helységiinkbül hatvan kaszást a három napra ki alítván és azok által le kaszált szénát ugyan ottan Csivi pusztán öszve rakjuk kazalba és áztat föl is árkollyuk ; mely Csiv nevü puszta helységünktül 5 mértföldnyire vagyon. Ezeken kívül Péczelre tartozunk ki áldani azon 60 emberünket a három napi gyalog munkára; Péczelt hasonlóképpen álittyuk 5 mértföldnyire tülünk lenni. Ezen contractusunk előtt is csak contractus mellett voltunk, semmi urbáriumunk nem volt. 3. Ellőbeni vallásunk szerint adóztunk. 4. Vagyon haszon vételünk: Szöleinkbül. — Korcsma és mészárszék jövedelmekből az uraság contractussa mellett. — Az uraság erdejibül nyevedéket ugyan az uraság jó akaratytyábul magunk közöt ell szoktuk osztani. Pénzünkért, midőn áruba bocsájtja az uraság erdeit, fát kaphatunk. — Duna partján lakunk. — So alá szoktunk ell járni, az kit hol Pestre, hol prof unt házhoz

168 szoktunk vinni. — Gyümölcsös kérteink vannak az szigetben. — Legelő mezzőnk is törhető képen vagyon. — Országuttyában való lakásunk az korcsmánknak jövedelmit nagyobbíttya. Kárunkra vagyon pedigh, hogy az Dunának áradása kiöntvén, határunkban, szénáinkban, 168 Ld. a 166. jegyzetet.