Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei
DUNAKESZI — RÁKOSPALOTA 267 Ezen kivül az hellység, plébánus és mester részére 21 szekér szénát közréten kaszálunk. Nem különben A lag fii pasztán is 3 szekér szénát egy egész helyes gazda kaszál. Eszerént a gyalog zsellér is, a ki forspontot szolgál, 1 * 9 3 szokot annyit kaszálni, mennyit egy ház helyes gazda. Sarjút határunkban nem kaszálunk, mivel soványsága miatt határunknak az fü késsőbben nyölvén, maga üdéjére meg nem terem. Alaghi pusztán azomban, a kinek jobb helett vagyon a réttye, az egész helyes egy szekérre valót azt is meg szokott kaszálni. 6. Más robottot nem teszünk, mivel contractusunk szerént csak censust fizetünk. Hanem ollykor törtinik mélt. uraságnak nem parancsolattyábul ugyan, hanem requisitiojábul : ide való Dunárul fenyőszálat és márvány követ Gedellőre viszünk, mellyért a mélt. uraság mind magunk, mind pediglen plébános és mester számára fábul más határiban lévő erdeibül azon fáradságunkat meg szokta jutalmazni. 7. Dunakesz curialis helly lévén, csak hetedet ád minden némü akar bor, akar gabona termésébül. Más helyeken az vármegyében, kik nem curiálisok, tizedet és kilenczedet szoktak adni. Az adó fizetésünket már fönt meg jelentettük. Ajándékot semmi némü titulus alatt nem attunk, nem is praetendáltatik tülünk. Diaetalis taxát vagy menyegzői s egyébb másut szokott ajándékot sem attunk ekoráig. Sőt dicskednünk kelletik mélt. uraságunkkal, hogy akármelly szükségeinkben és kivált terméketlenség üdéjében gabonával, egy esztendőben ugyan pénzért, másszor pedig ingyen, uj fejében, minden inter essen kivül avagy annak fejében teendő szolgálat nélkül segéttettünk. Némellyek kezülünk marhára való kész pénzel és hitelben adott marhával segétettek. Sőt azon mélt. uraság maga költségén épitetett számunkra templomot ; most pedig olly parochialis házat is épétet, kinek föl épétisére mi soha elégségessek nem lehetnénk. 8. Istennek hála, puszta ház helly nincsen helységünkben: urunk birodalma inkáb meg szaporitot bennünket. Mert ha uj jobbágy szállitatik, vagy a régieknek ha romlandó az háza, és ujat akar vagy mór téglábul, vagy vertt füldbül épéteni, annak a fa ingyen adatik és azon kivül 6 ft-al és 6 kila búzával segéttetik a mélt. uraságh által. 9. A régieknek maradéki örökössök vagyunk, de már azok is, kik ezen mélt. uraság alatt szaporottak, örökössöknek tartatnak. Mogony Gergelly, Dunakeszi helységnek feő bírája + Coram me Michaële Gulyás, loci eiusdem iurato notario m. p. [ Pecsét] Palota (Rákospalota) A török hódoltság utolsó szakaszában még fennáll. A visszafoglaló háborúban elszenvedett pusztulásból 1690-re éled újjá. A Rákóczi-korban egy ideig újból lakatlan. 1715-ben 19 idevaló jobbágyot s 1 zsellért tüntet fel az országos összeírás. 1720-i adatai hiányzanak, mivel curialis községnek minősült. 1728-ban 30 a följegyzett jobbágyok, 13 a zsellérek, 3 a mesteremberek száma; egyre átlag mindössze 2,6 mérő vetőmagnak megfelelő szántóföld s valamelyes rét jutott közülük. Számottevő a fejlődés a következő évtizedekben: 1760-ban — 3 elüljárót is említve — 4 személyt (1—1 kovácsot, molnárt, mészárost és kocsmárost) vetnek taksa, 72 jobbágyot és 10 zsellért adó alá, összesen 291 igásökörrel (4 „uzsorás"), 90 hámos lóval, 160 fejős- és 69 meddő tehénnel, 49 gulyabeli marhával, 6 méneses lóval, 166 fejős juhval, 69 sertéssel, 5 köpü méhvel, 2547 p. mérő kenyérgabonával, 694 mérő árpával, 1068 mérő zabbal, 34 akó borral. Jutott eszerint 1 jobbágygazdaságra átlag 4,0 jármos ökör, illetőleg 5,2 vonóállat, 1 családfőre pedig 8,1 számosállat és 29,6 mérő kenyérgabona, — Földesura: gr. Fekete György. 14 9 Ti. annyiban gyalog, hogy ekébe való ökre nincs; lóval azonban rendelkezik.
