Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei
1. Urbáriumunk nincsen, és nem is emléttyük, hogy valaha helységünknek urbáriuma lett volna. 2. Mostani adóinkat ab anno 1750. ( a midőnn tudniaillik mostani uraságunk alá jutottunk ) contractus mellett füzettyük, melly contractus is akkoriban nemes vármegye magistratualis tisztyeinek, úgymint néhai Horányi Gábor Ordinarius vice ispány úr és Beniczky Istvány, akkoriban Ordinarius nótárius úr jelenlétében esett. Az előtt pedighlen, néhai Ujfalusy László földesurunknak ideiben, bé vett szokásból, akik egész helyessek voltunk, 3 tallérokat füzettünk. A mellett midőn emiétett urunk Pestre le jár ált t, ollyankor Pesten szálast, úgy ki tartást is részirűl kötelességképpen adtunk. Melly ollyatén költségünk néha, midőn Pesten tovább mulatott, 200 s néha 300 ft-okra is ment. Annak utánna feliben azon uraságunk meg változván s Bohus Sámuel úrra helységünk fele részben juttván, három tallérokat edgy egész ház-helytül adtunk. — És azon föllül edgy napi kaszállást is tettünk, melly kaszállást, ismét egész helységünk Ujfalusy famíliára juttván, nevezett familia alatt is tettünk. 3. Mostani adónkat, a mint már föllyebb emiitettük, contractus mellett lévén, esztendőnként edgy egész ház-helytül adunk censusképpen 6 ft-okat, fél ház-helytül 3 ft-okat; a kik pedig zsellérek avagy harmadossok, edgy harmados 2 ft-ot füzet. Minthogy mélt. uraságunk semminemű majorságot nem tartt, következendőképpen sem ugarlást, sem keverést, sem más egyébbnemü szántást nem teszünk. Ezen munkánk feiben edgy egész ház helyes 2 ft-ot; ugy a proportione fél helyesek is 1 ft-ot és a harmadossok pediglen 45 kr-t adnak uraságunknak. Tavaszi szántást is hasonlóképpen nem tévén, sem pediglen más robottokat, azok helyett edgy egész helyes gazda 3 p. mérő zabot esztendő által ad, a proportione fél helyes másfél posonyit, harmadoss pediglen edgy posonyit ádd. Culinárékat esztendő által adunk: edgy egész ház-helyes gazda csirkét nr. 6, ludat 2, tojást 20, vajat nr. 3 itzét; fél helyes felényit és a harmadossok pedig harmadát a proportione adgyák. És ebbül áll mindennemű kész pénzbéli és naturálékból való adónk. 4. Köz-javunk: !) Vagyon helységünknek minden pénz nélkül fél esztendeig való borkorcsmánk, mellynek jövedelmét köz hasznunkra fordéttyuk. 2) Helységünk számára 3 vetőre vagyon 3 szántó-földünk, melly darabokban különösen 16—17 p. mérő vetést esztendő által teszünk, és annak termését helységünk szükségére fordéttyuk. 3) Vagyon helységünk számára edgy köz-rétünk, melyben jó nedvess esztendőben 20 szekér széna meg szokott teremnyi. 4) Szőlő-hegyünk határunkban lévén, azon minden egész helly ess gazdának, ugy az zselléreknek is szölőcskéjek vagyon, s abban alkalmas qualttásu bor teremvén, segélttyük magunkat. 5) Pest városával határosak lévén, ottan tartózkodó kereskedőknek, ugy más mester-embereknek is fuvarozásokat pénzért teszünk, mellybűl leg Inkább eő fölsége adóját és földes urunk censusát szoktuk megh füzettni. — Ottan lévő eő fölsége soó-házához Szegedrűl sót hordunk. —És a micskénk vagyon, pesti piarczon magha folly ó árrán el adván, magunkat kiváltképpen segélttyük. 6) Mind vonyó, mind pediglen heverő marháinknak szükségünkhöz képest elégséges pascuumja vagyon. 7) Söprő 160 határunkban pallag helyeken teremvén kivált esős időben, azt Pestre hozván, azzal is segélttyük magunkat. 8) Mélt. uraságunktul esztendőnként 150 ft arenda mellett Megyer és Sikátor pusztákat bírván, azoknak hasznából alkalmas jövedelmünk vagyon. Fogyatkozási pedig határunknak, hogy erdőnk nincsen. Mindazáltal az mélt. uraságnak meg nevezett árendás pusztáin egy kevés nádat is szükségünkre vághatunk és valamentire fának az fogyatkozásában magunkat segélttyük. 5. Három vetőre lévén határunkban szántó-földgyeink, edgy egész ház-helyesnek azon 150 Seprőnek való cirok.
