Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - b) Tápiómente
robotolásink hajdani usus mellett marattanak, egyedül hogy földes arunknak földi őszi termésit 15 esztendöktül fogva magunk kenyerin és arató rész nélkül takarjuk. 3. Hajdani adónk mikor és mikben vette változását, meg mondottak, és szaporodásunkra nézve földes urunknak rendelésibül miképen személy szerint adózni kezdettünk, említettük. A szerint egész heles jobbágy censusban 4 ft-ot ; két zsák helett d 40 fizet. Ludat kettőt, kappant kettőt, tojást 25, vajat iczét 2 ád. 4. Helségünknek határjában szőllőhegyünk és azon gyümölcs fáink vannak. — Nádunk terem, szőllőkötésre elegendő sásunk nyöl. — Helségünk számára 4 ökrü 25 szekér szénát kaszálunk. —- Helségünkbeli mészárszéket fél esztendeig minden fizetés nélkül birjuk. — Magunk kölcségével fel állított egy vizi és egy száraz malmunk jövedelmét esztendőnkint vészük. — Fél esztendeig tartó bor korcsmánkon kivül pálinkát esztendő által helségünk hasznára földes urunk engedelmibűl áruitatunk. — Igás, hámos, fejős és heverő marháink, juhaink határunkbéli földön legelődnek. — Vagyon vizünk, mellyben közönséges apros halakat, csikókat foghatunk. — Földes urunknak kegyességibül más és távul lévő határjábul, midőn szükségünket emlittyük, épületre való fákat, gúzsoknak való veszőt és borona tövisket minden fizetés nélkül hozhatunk. — Nevezetes vásáros belekhez fél napi járó földre lakunk, Budára, Pestre egy nap teherrel is be mehetünk. — Szegedrül, Szolnokbul a királyi sót Pestre szoktuk szállitni és ottan szabott bérünket vészük. Kárunkra helségünk határjabell marha járó földnek valamelly kevés része sovány, homokos. — Magunk, ugy barmaink számához képest földeink szűken vannak. — Vagy épületre, vagy tűzre való fáink határunkban nincsenek. — Félföldi feles szekeres utazók többnyire határunkban szoktak megállapodni, és igás marháikkal szabad mezőnket igen el élik. 5. Határunkban lévő földeink jók és termékenyek. Három vetőre vagyis calcaturára vannak közöttünk fel osztva. Az egész heles habágy [!] egy vetőre 3, másikra 4, harmadik vetőre 5 szántóföldei vannak: az első vetőre 17, másik vetőre 12, harmadik vetőre 30 p. mérőt el vethet. Réttye bizonyos nincsen, hanem minden esztendőben közönséges osztály után veszi, és azon 4 ökrü 3 szekér szénát kaszálhat. Sarjút nem szoktunk kaszálni. Ha mindazonáltal tilalomban réttyeink vétethetődnének és igás marháink élelmire szükségesek nem volnának, némelly helyeken lehetne sarjút kaszálni. Kender fölgye 2 p. mérő alá való vagyon. 6. Egész heles jobbágy földes urunknak számára őszi vetés alá 3 nap esztendőnkint háromszor, tavaszi alá 3 nap ; len, kender, köles, kukuricza alá egy nap 6 ökrü ekével szánt. Őszi termésnek aratásában 9 napokat, tavaszi termésnek, ugy fűnek kaszálásában, gyöjtésébe n, fel bogiázásában 13 napokat; őszinek, tavaszinak és szénának be hordásában 6 ökrü szekérrel 5 napokat. Szőllőben való munkálkodásban egy napot. Gabonának, szénának, abraknak viteliben nyomtatáskor 6 ökrü szekérrel 6 napokat; eleségnek vivésében, fának hozásában 4 s 3 lovu kocsival 4 napokat; majorság körül két lovu kocsival 16 napokat, gyalogul 100 napokat szolgál menet és jövetellel együtt. Ugy gondollyuk, hogy elől számlált napi szolgálatok esztendőnként közönségessek. Mivel penig földes urunk önnön alkalmatosságára épületet helségünkben tétetett, arra való materialéknak hordásában egész heles jobbágy 6 ökrü szekérrel két napokat, 3 lovu kocsival 5 napokat, két lovu kocsival 4 napokat szolgált. 1. Ugy hallottuk, hogy más helségbeliek kilenczedet adnak önnön földes uraiknak ; mink is, amennyire emlékezünk, búzabul, árpábul, zabbul, lenbül, borbul, bárányokbul, méh rajokbul kilenczedet adunk; az kender és kukuricza kllenczed helyett egész heles jobbágy másfél véka kender magot, annyi kukuriczát ád. Régi be vett szokás szerint esztendőnkint földes urunknak sátoros ünnepi ajándékban két borjut vagy helette két aranyat tartozunk adni. Ezenkívül midőn földes urunk helségünkben múlatni tanál, konyhára valót, úgymint csirkét, tejfelt, lisztet, vajat, gyertyát szoktunk adni.
