Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
Adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékokat sem pénzben, sem más egyébb termésekben nem adunk. 8. Puszta ház-helyeink helységünkben nincsenek. 9. Szabadossoknak tartyuk magunkat. Trpka Jakab, Benyel helységnek fő bírája + Coram me Samuele Paulliny, loci eiusdem iurato notario m.p. [Pecsét ] Káva Már emberemlékezet óta pusztán hevert, amikor 1725 táján népesedni kezdett. Három év múlva még csak 7 jobbágyot írtak itt össze, átlag 5,5 p. mérő szántóval, amelyet a földesúr még nem osztott nyomásokra, s csekély réttel. Még 1760-ban is a legkevésbé jelentős községek közé tartozik: a 2 bírón kívül 2 taksafizető (1 molnár és 1 kocsmáros) lakja, azután 20 jobbágy és 1 zsellér (egyikük bognármesterséget is űz); van 46 igásökrük, 41 hámos lovuk, 22 fejős- és 2 meddő tehenük, 3 gulyabeli marhájuk, 130 fejős juhuk, 10 sertésük; termésben kenyérgabona 485, árpa 224, zab 93 mérő; végül 1 pálinkafőző üst. 1 jobbágygazdaságra 2,3 igásökör, illetőleg 4,3 vonóállat, 1 családfőre 5,6 számosállat és 21,1 p. mérő kenyérgabona jutott átlagosan. — Földesura a Fáy család. 1. Semminemű urbáriumunk nincsen, és nem is emléttyük, hogy valaha helységünknek urbáriuma lett volna. 2. Mostani adóinkat mintegy 22 esztendőktül fogvást bé vett szokás szerint füzettyük. Annak előtte pediglen contractus mellett lévén (mely in anno 1735. die 16-a Junii akkori földes urunkkal interimaliter tétetett) néminemű adózásokat tettünk, mellyek is ebbül állók voltak: 1) Minden külön kenyeres, akár gazda, akár zsellér, akinek ekéje voltt, edgy-edgy napi szántást tett ; és abban való vetést minden rész nélkül föl aratta, az uraság kertyében bé hordta. 2) Minden pár ökör tűi edgy-edgy tallért, edgy pár tótul pedig edgy ft-ot füzettünk. 3) Minden különös kenyerű gazda, ugy zsellér is egy nappi kaszállást tett, és azt föl is gyüitette ; ha pedig az kaszás szükséges nem volt, tehát minden kaszástul 9 garast füzetet az gyHitessel edgyütt. 4) Minden tehénytűl akár gazda, akár zsellér edgy meszel olvasztott vajjal tartozott. 5) Minden külön kenyeres gazda, ugy zsellér is esztendeig edgy pár csirkét és edgy öreg tyúkot adott, ha pediglen ez nem kévántatott, akár ex integro, akár némileg részében, tehát mind az edgy-edgy pár csirke, mind az edgy-edgy tyúk 7 kr-ral föl váltatott. 6) Minden gyalogszeres ember 8 napi szolgálatot tett. 7) Kinek-kinek minemű járó marhája voltt, ollyaténnal, az mikor az uraság szüksége hozta magával, földes urának bizonyos szám nélkül forspontoltt. így más robottákat is (kivévén a szántást) bizonyos szám nélkül tettünk. 3. Mostanában bé vett szokásbul esztendőnként füzetünk censusképpen edgy egész házhelytül 5 ft-okat, félházhely tül 2 ft 50 pénzt ; az fertályosok 1 ft 50 d-t, a gyalogok szintén ennyit fizetnek. Culinárékat esztendőnként adunk: egész helyes, ugy fél helyes és gyalog is libát nr. 1, csirkét nr. 2, vajat minden tehénytűl itztzét nr. 1. És ebbül áll mindennemű kész pénzbeli és culinárékbül való adónk. 4. Helységünknek beneficiuma: 1) Vagyon helységünk számára minden pénz nélkül fél esztendeig való bor korcsmánk, mellynek jövedelmit köz szükségünkre fordéttyuk. 2) Birjuk tek. uraságunknak mészárszékét is, melynek jövedelmeiül esztendőnként árendaképpen 40 font fagygyut adunk, és azon föllül való jövedelmünket hasonlóképpen köz szükségünkre 1-4*
