Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
fordéttyuk. 3) Tek. uraságunk engedelmébül helységünk számára minden árenda nélkül bírunk edgy száraz malmot és annak jövedelmivel valamentire köz szükségeinket segélttyük. 4) Vágynak helységünk számára köz földecskéink, mellyekben 32 1/2 p. mérő vetés mégyen. 5) Esztendőnként helységünk réttyei osztattván, tek. uraság rendelésébül köz szükségünkre olly darab hagyattatik, melly helységünk számára esztendőnként elégséges edgy darab álandó rétünkön teremni szokott szénával. 108 6) Vannak határunkban szol le ink, mellyeken alkalmas bor teremvén, azzal magunkat segélttyük. 7) Marháinknak pascuuma elégséges szükségünkhöz képest, ha csak az uraság által jövendőben nem restringáltatik rendkívül. 8) Noha ámbár helységünk számára erdőnk nincsen, mind az által tek. uraságunk jó voltábul hébe-hóba, a midőnn kéréssel follyamodunk, minden pénz nélkül foteleknek való nyesedékünk engedtetik. 9) Pestül 4 mértföldgynyire lakván, ottan lévő eő fölsége soó házához ollykor Szegedrül, ollykor Szolnokbul füzetésért sót hordunk. — És a micskénk vagyon, pesti piarczon maga follyó árrán distrahállyuk. Fogyatkozása határunknak az, hogy rétünk sovánny és szénából szűkölködő. 5. Szántó fölgyeink egyenettlenek lévén, hold számra nem szólhatunk, hanem három vetőben szántást tévén, edgy-edgy vetőben tizenöt p. mérőt egy ház-helyes gazda el vethet, ugy a proportione fél helly es is; a gyalogok vagyis fertályosok minden vetőben 3 posonyit, edgy némellyek pedig 2 p. mérőt. Réttyeink jóllehet extensiora elég nagyok, mindazáltal igen soványak és szárazzak lévén, azokon edgy egész ház helyesnek 1 szekér széna szokott meg teremnyi s olykor, jó nedves időben több is; a proportione fél helyesnek s gyalognak is szintén annyi. Sarjú rétytyeinken nem szokott teremni. 6. Robottánknak bizonyos napi számát nem tudgyuk, minthogy ekkoráig robottunknak szabott napjai nem voltak, hanem szükségéhez képest tek. uraságunknak szekerezéseket és egyéb munkákat tettünk. Kaszállást robottban esztendőnként 2 nap tettünk, ugy az gyüitést is robottbúl 2 nap tettük. Vetés alá való szántást edgy egész ház helyes gazda ugy őszi mint tavaszi alá 8 p. mérő alá tettünk. Ugy szőllő mivelést minden munkára ugy egész mint fél helyes és fertályos 2—2 napot dolgoztunk. És ebbül állott esztendőnként való robottánk. 7. Helységünk curialis lévén, őszi és tavasfzjl gabonábul, borbul, méhbül, kukoriczábul, mely az szántóföldeken termett, mostanában hetedet adunk, az előtt pediglen 22 esztendőkkel tek. uraságunk különös jóvoltábul contractusunk mellett nyolcadot adtunk. Adóinkat már föllül megmondottuk. Ajándékot sem pénzben, sem más termésben nem adunk. 8. Alandó ház-helyeink és azután való appertinentiáink nincsenek és nem is voltak, hanem földgyeink munkáinkhoz képest minden esztendőkben osztattak, és így gyakran az házaink pusztultak, 109 de az földek mindenkoron az uraság által hol egynek, hol másnak ki osztattván, pusztán nem állottak. És az ollyas elpusztultt ház 10 vagyon helységünkben, mellyeknek lakosi, élelemre elégséges földgyek és kaszálló réttyeik nem lévén, el szöktek s más helyre lakásukat vették. 9. Szabadossok vagyunk. Abroham György, Káva helységben fő biró + Coram me Paulo Szabó, loci notario m.p. [ Pecsét] 108 Ti. együtt. Azaz: van egy állandó jelleggel kihasított kaszáló a község számára; ezen felül még abból is juttatnak a községnek, amit a jobbágyok között évről évre felosztanak. 109 Azaz szökés következtében egyes jobbágyporták (1768-ra 10) megürültek, de az előző lakójuk által addig müveit földet az uraság mindig másoknak osztotta.
