Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
téridőben közöttünk repartiálván földeknek birtoka szerént, és 107 azt ollyas repartitio mellett rész szerént különössen, rész szerént pediglen köz jövedelmünkbül adgyuk. Culinárékat esztendő által adunk: egy egész helyes tyúkot nr. 2, ludat nr. 1, vajat minden két fejős tehénytűl itzét nr. 1. Fél helyes, ugy gyalog is a proportione szintén annyit cid. És ebbül áll mindennemű kész pénzbeli és naturálékbül való adónk. 4. Köz java helységünknek : 1) Vagyon fél esztendeig helységünk számára minden árenda nélkül bor-korcsmánk, ugy nem külömben pálinka korcsmánk is, melynek jövedelmét köz szükségünkre fordéttyuk. 2) Vagyon helységünk számára edgy száraz malmunk, mellytül az uraságnak semmi árendát nem füzettvén, annak is jövedelmét köz szükségünkre fordétjuk. 3) Edgy mása faggyút esztendőnként földes uraságunknak adván, annak felben egész esztendő által birjuk mészárszékünk jövedelmit. 4) Helységünk számára vagyon edgy köz földecskénk, mellyben esztendőnként 10 p. mérőt vetünk, és annak termését quartélyossaink lovaira fordittyuk. 5) Esztendőnként helységünk számára edgy darab rétet ki szakasztván, azon jó nedves esztendőben 24 szekér széna szokott meg teremnyi, és azt is helységünk szükségére fordittyuk. 6) Három esztendőktül fogvást határunkban szőlőket fogván, annak jövendőbeli termésébül hasznot várunk, noha ekkoráig ugyan ezektid hasznot nem vettünk. 7) Vagyon edgy darab erdőcskénk tek. uraságunk engedelmibűl, mellyet esztendőnként az biró különössen az gazdákra föl osztván, abbul mind magunk, mind helységünk szükségére approlékos nyessedékünk és keretesekre való fánk vagyon; ez mindazonáltal esztendő által való fütelékünkre nem elégséges. 8) Fejős és vonyó marháinknak pascuum szükségünkhöz képest elégséges, az heverő marhának azomban szűken vagyon. 9) Pest várossá 3 mértföldgynyire tülünk lévén, az ottan lévő só-házban Szegedről és Szolnokbul esztendőd által egyszer, kéttszer, ollykor többször is pénzért eő fölsége sóját hordgyuk — És amicskénk vagyon, maga follyó árrán pestipiarczon el adhattyuk, mellyel is magunka: segélttyük. Fogyatkozása határunknak, hogy helle I edgy kevéssé partos, és száraz időben az gabona nem oly termékeny, mint az ige nyes földgyeinken. 5. Három vetőre lévén osztva szántó földgyeink, minden vetőben edgy egész ház helyes gazdának négy hold földgye vagyon, mellyben 12—13 p. mérő vetőt és valamivel többet is lehett tenni. E szerént a proportione fél helyesnek és sellérnek is minden vetőben annyi p. mérő vető alá való földgye vagyon. Pettyeinket minden esztendőben magunk között osztván több, kevesebb nyilassokra, azokon minden esztendőben edgy egész ház helyes gazdának 3—4 szekér szénája szokott meg teremni. Ugy a proportione fél helyesnek és gyalognak is. Sarjút nem szoktunk kaszálni, mivel első kaszállás után marháinkat réttyeinkre bocsájttyuk, kivált az vonyó marhát. 6. Robottánknak bizonyos napi számát nem tudgyuk, minthogy ekkoráig szabott napjai nem voltak, kivévén az szőlő-mivelést, mellynek idein minden munkánk alkalmatosságával edgy napot robottban dolgoztunk. Kaszállást ekkoráig esztendőnként 2 nap tettünk, és azt föl gyüitvén, bé hordgyuk. Szántást: elsőt, másodikát 2—3 nap végezzük, a harmadikát pedig vetésével edgyütt 4 napon végezzük. Abban termett gabonát 2—3 nap magunk tartására tek. nemes vármegye limitatioja szerint részbül föl arattyuk, és azt béhordgyuk. A többi aprólékos munkákat, úgymint kertekben való gyomlálást, udvar körül való sövények keretesének és más afféléknek bizonyos napi számát, mint már föllül mondottuk, nem tudgyuk. Az munkákat azomban ekkoráig annyi számú marhával tettük, amennyivel magunknak tettszett. 7. Helységünknek határábul ekkoráig minden őszi és tavaszi gabonábul, borbul, nyomás földeinkben teremni szokott kukoriczábul, méhekbül, bárányokbul kilenczedet adtunk. És e szerint más helységek is ezen nemes vármegyében, mellyek nem curialisak, tudtunkra kilenczedet adgyák. 7 Az „és" fölösleges.
