Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
meg változván és attúl fogvást semminemű contractusunk nem lévén, adóinkat és robottánkat (amint alul következik) egyedül bé vett szokás szerint tesszük ekképpen, tudniaillik : 3. Census olly formán füzetődik, mint emiétett contractusunk idejekor és föllül specificálva vagyon, Culinárék 150 tojással szaporodtak, a többiek egy formán adattattnak. Robottánk régihez képpest egy napi szántással és abban termett gabonának föl takarétásával és öszve hordásával szaporéttatott. Az többi robottokat a mint az előtt, ugy most is edgy formán végezzük, 4. Köz-beneficiuma helységünknek : 1 ) Vagyon fél esztendeig bor korcsmánk helységünk számára mtndëfl arenda nélkül, és azon kivül 40 ft-ok árendája mellett egész esztendőd által birjuk földes-uraságunk korcsmáját. 2) Vagyon helységünk számára köz rétünk, mellyen esztendő által 6 szekér széna szokott meg teremni. 3) Köz földünk is vagyon helységünk számára 2 vetőben, mellyben 10 p. mérő vetés öszveséggel mégyen. 4) Pesthez 3 mértföldnyire lakván, ottan lévő eő fölsége soó-házához egyszer s ollykor kétszer esztendő által hol Szegedrűl, hol Szolnokbúi sót hordunk. — És a micskénk vagyon el adni való, azt pesti piarczon pénzé fordéttyuk. Fogyatkozása határunknak: Része sovány, homokoss.—Kicsinny, és szomszédok által, úgymint ültei és monori uraságtul darabja törvényessen el vétettvén, pascuumnak szűken vagyon, kivált heverő marhánknak. 5. Szántó-fölgyeink 2 vetőre osztva vannak: az egyik vetőben az egész helyess 18 p. mérőt vet, a másik vetőben szintén annyit. Szénája edgy egész helyesnek leg nedvesebb esztendőben nem terem meg 1 szekérnél több. Fél helyessek, úgy gyalogok is a proportione egész helyessekhez képest rétet és szántó földet bírnak. — Sarját nem kaszállunk, mivel az rétünk erdők között, száraz helyeken vagyon és ezen sarja nem szokott teremnyi. 6. Robottánk felül elégséges feleletet nem adhatunk, hanem valamit földes uraságunk parancsol, akár nagyobb, akár kisebb dolog légyen az, áztat végezzük, azért is sem gyalog, sem marhás munkánk bizonyos napi számát megh tudnunk lehetettlen. Mindazonáltal hogy az tek. nemes vármegyének tudtára adhassuk, mennyi legalább gyalog vagy szekér munka egy egész helyesre esztendőd által eshettne, ekképpen vallyuk: gyalog dologra 9 aratót, 3 kaszást, 3 gyűjtőt számlálhatunk ; őszi, tavaszi gabonának és szénának öszve hordásában 2 napot töltünk; ezen nyári munkákon kivül más külömbb-külömbbféle gyalog munkákra 30 napot számlálunk ; ezen kivül az konyha szolgálatokból minden házra esztendő által 8 nap eshetik. Szekér munkára 2 napi szántáson kivül, mellyet föllül emiétettük, 16 napot számlálylyunk, az illyenekben menetelt és visszajövetelt nem imputálván azon napokon. 7. Désmánkat mi illeti, őszi és tavaszi gabonából, borból, bárányból, káposztából, tökbűi, kukoriczábúl, kenderbűi, babbúi — határunk curialis lévén — hetedet adunk, és e szerént más helységek is ezen nemes Pest vármegyében, mellyek curialisak, heted désmát szoktak adni. Adóinkat föllül meg mondottuk. Ajándékot karácsony és pünkösd ünnepére 2 malaczot, húsvétra egy bárányt adunk; ezen kivül sem pénzben, sem más termésekben semminemű ajándékot nem adunk. 8. Semminemű puszta ház-helyek helységünkben nincsenek. 9. Örökös jobbágyok vagyunk. Péteri helységnek fő birája, Hrutka György + Coram me Theophilo Makossiny, eiusdem loci notario iurato m. p. [ Pecsét ]
