Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
hogy az szekerezések leg inkább Aszódra és Pestre esnek. És az dlyenekben az menetelt és viszsza jövetelt is föntt specificáltt napokban számláltak. Mi illeti az többi földes uraknak robottyát, az ekképpen következik : Tek. Pintér Phülöpp árnak részére valók 109 napot marhával robottolunk, gyalog munkát pedig 55 napot teszünk. — Tek. Ráday Gedeon úr részire valók gyalog munkát marhás munkával edgyütt esztendőd által teszünk 61 napot. — Bárczayné aszszonynak marhás munkát teszünk 31 napot, gyalog munkát pedigh 12 napot. — Kosztyán István maradéki részérül valók, a kik gyalogul szolgálunk, esztendőd által 12 napot, marhával pedig 42 napot. Ezen munkák pedig az többi fönt specificált compossessorok munkájukkal edgyütt kiváltképpen mezei munkákbúi, úgymint szántásbúi, kaszállásbúl, széna hordásbúi, ezen kivül tövishordásbúi és vágásából állók. Az marhás munka pedig hol 2, hol 4, hol pedig 6 vonyó marhával szokott végeződni s ollykor többel is, midőn keményebb munka adgya elő magát. 7. Őszi és tavaszi gabonábul, borból, bárányból, méhbül, kukoriczából, káposztából, kenderbűi kilenczedet szoktunk adni; némelly földes urak által azonban kenderbűi, káposztábúl és kukoriczából különös jó voltokból az kllenczed ell szokott engedődnyi. Más helységek tudtunkra, mellyek nem curialisak, fönt specificáltt termésekbűi hasonlóképpen az kilenczedet adgyák. Adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékot sem pénzben, sem más termésekben urainknak nem adunk. 8. Puszta ház-helyeink nincsenek. 9. Szabadosok vagyunk. Gyömrői hellységnek fő bírája, Vető János + Coram me Adamo Fejér, loci eiusdem iurato notario m. p. [ Pecsét ] Pétery Már a törökkor végén is pusztán áll. Csak a XVIII. század derekán népesedik be. 1760-ban összeírnak itt (a 2 bírón kívül) 3 taksafizetőt (1 kovácsot, 1 mészárost, 1 kocsmárost), 25 jobbágyot és 5 zsellért (köztük 1 csizmadiát), 34 igásökröt (ebből 2 „uzsorás"), 21 hámos lovat, 24 fejős- és 2 meddő tehenet, 34 fejős juhot, 17 sertést, 330 p. mérő kenyérgabonát, 81 mérő árpát, 31 mérő zabot, 7 akó bort, 1 pálinkafőző üstöt. Ekkor 1 jobbágygazdaságra átlagban nem jutott több 1,4 jármos ökörnél, illetőleg 2,2 igásjószágnál, 1 családfőre 2,7 számosállatnál és 10,0 mérő kenyérgabonánál. — Földesúr: a Bohus család. 1. Semminemű urbáriumunk nincsen, és nem is emléttyük, hogy valaha urbáriumunk lett volna. 2. Néhai Bohuss Dániel úr idejében in anno 1745 némü némü adóinkról és jobbágyi kötelességünkrűl titulált úrtól mint földes urunktól contractusunk volt, mely mellett esztendőnként egész helyessek censust adtunk 3 ft-ot, fél helyessek 1 ft 70 d-t, zsellérek 1 ft 14 d-t. Culinárét adtunk minden fejős tehénytűl vajat iczzét Íj2, tojást közönségessen egész hely ség tűi 150, tyúkot nr. 50, ludat nr. 30. Hósvét ünnepére bárányt nr. 1, karácsony és pünkösd ünnepére 2 nyárssra való malaczot. Robottokat tettünk azon contractusunk szerint: minden szántásnak alkalmatosságával minnyájan ekéinkkel ki menvén, 1 napot szántottunk, és azon szántásban termett gabonát föl takarétottuk és öszve hordottuk. Azon föllül minden elő adandó munkákat föntt specificáltt contractusunk szerint végzettük, az ollyonossoknak szabott napjai nem lévén. Ezen contractusunk mintedgy 8 esztendővel ezelőtt, halálával említett Bohuss Dániel urnák
