Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

lett jobb és serényebb munkát tesznek a drága és lusta helybelieknél".

4 A munkásszerzésnek ezt a módját az ország más vidékein is gyakorolták. A Magyarország gazdasági fejlődését akadályozó okok sokágú komplexuma nehezítette az agrotechnika korszerűsödésének folyamatát, holott erőteljesen gyorsítani kellett volna azt a gazdálkodás társadalmi struktúrájában forradalmi erővel jelentkezett változások, a majorsági gazdálkodás szinte viharos terjeszkedése, a naturális gazdálkodás helyén az árutermelés hajtóerőinek gyorsütemű kifejlődése miatt. Lenin szerint ,,a mezőgazdasági technika átalakítására irányuló, széles körű mozgalom csak az. árugazdaság és a kapitalizmus fejlődésének reform utáni időszakában kezdődött. A kapitalizmus teremtette konkurrencia és a földművelőnek a világpiactól való függése szükségszerűvé tette a technika átalakítását, s a gabonaárak esése különösen fokozta ezt a szükségszerűséget."

5 A robotmunka megszűnése után rohamosan emelkedett a pénzes napszám szükséglet. Sándor Móric bajna-biai uradalmában napszámot számoltak el az uradalom 8677 hold szántóföldjének és 7698 hold erdejének munkáihoz.

6 Ugyanekkor ,,nem volt gyalogmunkás, és aki volt, az sem akart dolgozni; nem volt — csak igen szórványosan — gép; a napszámbér igen magas volt, a terményárak pedig a megfelelő piac és vasúti közlekedés hiányában igen alacsonyak voltak. Ezer és ezer holdak állottak parlagon, műveletlenül."

7 1. A Garrett-vetőgép Magyarországon A suffolki Garrett-gépgyár vetögép-szabadalma 1840-ben nyerte el az angol mezőgazdasági társaság díját Cambrigde-ben, majd 1842-ben Bristolban, 1843-ban Derbyben. Eredetileg ez is Cooke vetőgépének bizonyos mértékű módosítása. A Cooke-féle vetőgép évtizedek folyamán sok változáson ment át úgy, hogy egész ilyen rendszerű vetőgép csoport alakult ki. Ennek a csoportnak „legelterjedtebb és legtökéletesebb" tagja volt a Magyarországon is legnagyobb számban és leghosszabb ideig használatban volt Garrett-féle sorvetőgép. A benne csoportosult újítások következtében jobban megfelelt a fokozódó igényeknek, főként azáltal, hogy az egyre többoldalúvá fejlődő szántóföldi termesztéshez a sortávolság egyszerű szerkezettel 6—24 hüvelyk között állítható volt, a vetés sűrűségét, mélységét munka 4 Petrovich kolthai birtokos telkének ismertetése. FG 1856. 23. 5 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Lenin művei 3. Bpest 1956. 226. 6 Jószágismertetés: Bajna-biai uradalom. Bpest 1877. 21. 7 Gáti: A gazdasági gépek szükségessége. GL 1850. aug. 1—8. 1850- ben 1851- ben 1852- ben 1853- ban 13 051 16 025 20 226 26 150