Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után
!közben lehetett változtatni, a gép működését rövid időre kikapcsolni is. Kétrészes magládával kombinált vetésre is alkalmas volt. Garrett a Cooke vetőhengerén sugárirányban sorakozó magemelő kanálsort korongok beiktatásával vízszintesre szerkesztette át, csak a trágyaszóró tengely korongjain maradtak a kanalak radiálisán. A korongok cseréjével a gép különböző nagyságú magfajták vetésére volt alkalmazható. A kombinált változat leginkább ötsorosán volt használatban, amikoris 50 kanálka hullatta a magot, 50 a portrágyát. Tízsorosra átszerelve lóherevetésre használták, de ugyanúgy lehetett a sorok számát háromra is csökkenteni a korongok széttolásával. A kor gazdái úgy találták, hogy a Garrett-gép igazgatása ugyan kissé körülményes, de ,,a sokféle használhatóság megérte a vesződséget". A napi teljesítmény ötsorosán, 9 hüvelyk sorközökkel 5 4 /2—? k. hold volt. A gép Angliában is drága volt úgy, hogy ott külön iparágként alakult ki a géppel való bérvetés: „vállalkozók járnak vetőgépekkel gazdaságról gazdaságra, s a vetést alku szerint végzik". A Cooke-csoporthoz tartozó vetőgépek közül hazájában is a Garrett-féle terjedt el legnagyobb számban, mert az alapszerkezet hibáiból legtöbbet ezen sikerült a módosítások sorozatával kiküszöbölni. A Garrett-vetőgépen is sokan tettek kisebb-nagyobb változtatásokat, ezek különféle nevek alatt kerültek forgalomba, de lényegében a szerkezet ugyanaz maradt. 8 Legismertebb ezek közül a két feltaláló fivér, James és Jonathan Smyth peasenhalli (Suffolk) gépgyártó üzemében konstruált 9— 15 soros, leginkább a tízsoros változatában használt vetőgép. Csuklókaros fogasívvel vízszintbe állítható magládája Cooke-féle megoldású volt. A vetőkapák kétszárnyúak, széles papucsalakúak voltak. A kombinált típus vetőtengelye a magláda egyik, a trágyaszóró tengely a másik oldalán nyert elhelyezést. A vetőtengely szíj áttétellel a trágyafiók tengelyéről is működtethető volt. A gépnek vezetőszarvai nem voltak, a gépvezető, aki •a magláda vízszintben maradására ügyelt, menetközben szóval irányította az egymás elé fogott két ló vezetőjét. A Smyth-rendszerű vetőgép elterjedtsége részben a Garrett-félénél olcsóbb voltából eredt. 9 Ismert volt Magyarországon is. A bécsi kormány 1851-ben von Kley le minisztériumi tanácsost kiküldte Londonba, hogy az iparmű-világkiállításon tanulmányozza az újabb mezőgazdasági szerszámokat és gépeket. Ezzel kezdődött a Garrett-sorvetőgép pályafutása Magyarországon. Amikor Kleyle megjött Londonból, nem. valami jó véleménye volt a látottak alapján a vetőgépekről. ,,A sok rúd, láncz, csavar, kanál, tölcsér s. t. eff. — írta a minisztériumhoz benyújtott jelentésében — ezen eszközt az egyszerű mezőgazda előtt valóságos szörnye8 W. Hamm i. m. 599. — Korizmics, Benkő, Morócz i. m. III. 106. ü W. Hamm i. m. 615.
