Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

16. Német szórvavetőgép a XIX. század elejéről 16. Breitsämaschine mit Transmissionsrad Az első szórvavetőgépeket skót feltalálók, Slight (Edinburgh) és Robert Lowrie (Edington) szerkesztették 1817-ben. Ezek magládája 8 láb széles volt (2,5 m), majd építettek 15—18 láb széleseket is. Magszóró szerkezetük kanalas volt. Használatuk Angliában sem vált általánossá. 108 Németország­ban a XIX. század elején készültek el az első szórva vetőgépek a mecklen­burgi Plauenben Alban gépgyáros tervei szerint, majd Kämmerer gyárá­ban készültek Smyth-féle kanalas szerkezetű szórvavetőgépek a Bromberg­környéki Clara-Hütte-ben. A sorművelés terjedésének lassúdásával egy ideig a szórvavetőgépek erős versenyt támasztottak a sorvetőgépek feltalá­lóinak, gyártóinak és használóinak. Magyarországon főként az Alban-féle szórvavetőgép terjedt el, de — akkori felfogás szerint — nem a kézi vetés technikai fogyatékossága, hanem a jó vető emberek hiánya miatt. Az Al­ban-rendszerű szórvavetőgép magládájának bádog tolókával szabályoz­ható nyílásaiból a vetőtengelyen forgó kefék seperték ki a magot az egy­szerű vetőhenger magfelszedő mélyedéseiből. Voltak kétkerekű targonca­ként kézzel tolható és nagyobb fogatos szórvavetőgépek. A porosz mező­gazdaságban kedvelt vetőgép fajta volt, de Thaer nem sokra értékelte a munkájukat. 109 Néhány ilyen gépet — írta Thaer — feltaláltak már és nagyon dicsérik őket, ,,én azonban saját szememmel működésben nem lát­tam olyan szórvavetőgépet, amit már mostani szerkezetében elterjesztésre érdemesnek tudnék tartani. Láttam rajzokat, modelleket, de nem láttam gazdaságot, ahol a szórvavetőgépek egyike vagy másika be lenne vezetve . . . Az ember kieszelt vetőgépeket, amelyek csak kiszórják a vetőmagot . . . ezek nagyon egyszerűek és ahogyan én látom, célszerűek lehetnek .... de 108 M. Rühlmann: Allgemeine Maschinenlehre. Braunschweig 1876. II. 560. 109 Hlubek: Die Landwirtschaftslehre. Wien 1853. I. 465. kk.

Next

/
Thumbnails
Contents