Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

emberi munkaerő kellett, az egy menetben egy géppel végzett munka mégis gyorsabb, a termelési költség ennek következtében kisebb volt. Csökkent az általános üzemköltség azért is, mert Cooke vetőgépe elődeinél ritkábban hibásodott meg, egykönnyen nem dugult el, a gép üzemelése biztonságosabb volt. Volt azonban egy hátránya, amire Thaer is rámutatott: drága volt, 150 talléron alul nem lehetett hozzájutni. Részben ennek tudható be

T hogy még a minden új iránt fogékony, haladó módszerekre törekvő gazdák is — már Angliában is — tagadták a sorvetés gazdaságosságát. A nemzetközi viszonylatban is köztiszteletnek és tekintélynek örvendő Arthur Young volt egyike a sorművelés legharcosabb ellenzőinek. Mellette nagy súllyal esett latba Lewis Majendie, a felvilágosodott, vállalkozó szelleméről közismert gazda véleménye, aki „tekintélyes nagyságú birtokát teljes egészében sorművelésre rendezte be, mígnem többévi, sokoldalú kísérletek után — Young közlése szerint — kijelentette, hogy babon kívül többé semmit nem termel sorművelésben, hanem kizárólag szórt vetésre rendezkedik be. Megállapította, hogy a sorműveléshez a többszöri kapálás miatt sokkal több emberi és több fogatos munkaerő kell, s ez a többlet éppen a szántóföldi munkacsúcs idejében jelentkezik. A sorvetés és sor13. Cooke hatsoros, kanalas gabonavetőgépe 13. Sechsreihige Cookesche Drillmaschine