Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

12. Cooke fogaskerékáttételes vetőgépe 12. Zahnradangetriebene, fünf reihige Sämaschine von Cooke gépet használtak is abban az időben. A XVIII. század hatvanas évei táján indult ipari forradalom kifejlődésével a vetőgépgyártás is a brit szigetországban vetett legkorábban és legszélesebben gyökeret. Cooke találmányának lényege, több más célszerű újítás mellett, a Locatelloénál tökéletesebb, biztosabban működő, kanalas vetőszerkezet volt. ,,Cooke olyan vetőgépet talált fel, amely lényegében már modernnek tekinthető, utána a vetőgép fejlődése gyors iramban haladt",

79 — ebben foglalták össze hazájában, több mint másfél évszázad múltán, Cooke találmányának jelentőségét. 1786—87-ben nyolc farmon végeztek összehasonlító termelési kísérleteket kézi vetés és Cooke-féle vetőgép alkalmazásával. Az összesített adatok szerint a szemhozam aránya 1 : 1,20 volt búzából és 1 : 1,28 árpából a Cooke-vetőgép javára.

80 Ducket kétrészes vetőgépével szemben Cooke újból egybeépítette a két munkamenetet szolgáló szerkezetet. A mag a sorok számának megfelelően rekeszekre osztott magládából egy emelőkar által szabályozható résen át hullott a magvályúba, ezáltal bizonyosfokú, bár természetesen nem elég érzékeny mennyiségszabályozás történt y

4

—3 véka határok között egy Morgen szántásterületre (kb. y

4 ha). A vályúban a vetőtengelyen üres dob forgott, a dobfelületre csavarozott kis merítőkanalak emelték a magot és hullatták bele a vetőtölcsérbe, amely — ellentétben a Ducket-félével — 79 S. Lilley: Men, machines and history. London 1948. 80 H. Fritz i. m. 332.