Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása
újból majdnem a talajig érő, szilárd (későbbi változatában mozgékonyan összeillesztett háromrészes) bádog csőbe torkollott, azon alul barázdatúró vas, mögötte egy sor vas boronafog volt. A vetőtengelyt a járókerék tengelyéről — ez is nagyjelentőségű újítás volt —• fogaskerék áttétel hajtotta. Thaer nagyon célszerűnek, tartósnak, biztos működésűnek tartotta Cooke vetőgépét, de — bár könyvében minden más vetőgép részletes szerkezeti leírását megadta, ennek szerkezetét meg sem kísérelte leírni, mert leírásból, rajzból „lehetetlen — úgymond — fogalmat alkotni róla". 81 Az áttétel fogaskerekei között a kapcsolatot egy kézi emeltyűvel meg lehetett szüntetni, ez megoldotta a vetőgépnek maghullatás nélküli fordulóképességét anélkül, hogy az egész gépet meg kellett volna emelni. A gép 5 sort vetett, és univerzális volt: minden géphez két vetődob-garnitúra tartozott, négyféle, különböző alakú és méretű kanalakkal. Kanálcserével lehetett vetni: 1. lóherét, lucernát, káposztát, repcét, 2. búzát, rozsot, kendert, lent, 3. árpát, 4. zabot, babot, borsót, bükkönyt. A barázdahúzó vas V2—6 hüvelyk közötti mélységekre volt szabályozható. Egy felnőtt munkás, egy gyermek és két ló naponta 2—•2 l / 2 ha vetést nehéz talajon is elvégezhetett Cooke vetőgépével. A szél zavaró hatását a feltaláló úgy küszöbölte ki, hogy a tölcsér-sor mögé a szél árnyékolását szolgáló zsákot vagy vászondarabot feszített ki. Cooke vetőgépét az egyoldalú ugaros gazdálkodásról a vetésváltás többoldalúsága felé fejlődő angol mezőgazdaság nagy figyelemmel fogadta. 1786-ban John Boote athertonei birtokán 368 acre (149 ha) területű, hét különféle növényfajtára kiterjedő kísérletet állítottak be sorvetésre. Meszes agyagon, ahol 680 négyszögöles parcellákon kézi szórt vetés után átlag 9 bushel és 4 gallon (kb. 2,5 q) búza termett, sorvetés után több mint 25 bushelt takarítottak be, de feljegyeztek 47 bushel búza- és 72 bushel árpatermést is. 82 A herefordshirei Milton földesura, Yeld kézzel sorba vetés után átlag 25, géppel sorbavetés után átlag 30 bushel búzát aratott le 680 négyszögöles táblákról. 88 négyszögölnek megfelelő parcellákon a termett mag súlya kézi vetés után 195, géppel sorbavetés után 240 font volt; a kézzel vetett parcellák szalma hozama 254, a géppel vetetteké 313 font volt. J. Close (Hillhouse, Ipswich) összehasonlító kísérleteinek eredménye szerint kb. 700 négyszögöles parcellákon kézi vetés után 19, géppel vetés után 33 bushel volt az árpa termés. Még közelebb jutott Cooke vetőgépe a gépi vetés iránt támasztott követelmények megoldásához Henry Baldwin és Sámuel Well angol feltalálók b ' A. Thaer: Einleitung 296. 82 A kísérleti eredményeket közli Krünitz i. m. 129. k. 595, 656. Egy bushel = búzából 62, rozsból 54,4, árpából 48, zabból 39 angol font.