Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása
paraszt. Ügy van az ember a vetőgéppel — írja —, mínt „a kis szerszámokkal, amiket azért találtak fel, hogy a lúdtollból egyetlen metszéssel lehessen írótollat vágni. Az ember megpróbálja, mindenesetre elcsodálkozik a találmány felett, aztán félreteszi és vágja magának a tollat továbbra is az eddigi módon". 77 A Németországban 1792-ben megjelent, a szántóvető szerszámairól szóló szakmai felsorolásban 78 eke, borona, szelelő rosta, kézi daráló, ásó stb. került megemlítésre, minden egyebet pedig így foglalt össze: „Jól tudom, hogy vannak még mindenféle újonnan kitalált mezőgazdasági szerszámok, mint vető- és cséplőgép ... és egyebek. Tőlem mindenki tisztelheti ezeket a dolgokat, de én inkább csak játszadozásnak tartom azokat, semmint komolynak, mert jó oldaluk mellett olyan rosszal is rendelkeznek, ami több kárt okoz, mint hasznot." A XVIII. századvég német szakírója ezzel be is fejezte mondanivalóit az új gépekkel kapcsolatban. Csak még a szántás-vetésről szóló fejezetben, ahol a vetést a szántóföldi termesztés legfontosabb műveletének ismerte el, szögezte le megfellebbezhetetlenül hangzó véleményét, amely szerint ,,a vetőgépről, amelyet ekére lehet alkalmazni, erről a tökéletlen gépről nem írhatok, — a kézzel való vetés marad mindenkor legjobb módja a vetésnek". Németországban sem vált be a jóslat, mert Thaer más véleményen volt, és kísérleteivel, az angol vetőgép szerkezeti egyszerűsítésével, gyakorlati és irodalmi propagandájával mégis utat nyitott Németországban a vetőgép használatának. Berlin közelében fekvő birtokán az országban elsőnek állított munkába Ducket-féle vetőgépeket, s fiatal gazdászokat oktatott azok használatára. Fő törekvése volt a sorművelést kiterjeszteni a gabonaféléken túl egyéb szántóföldi növények termesztésére is, aminek érdekében szüntelen kísérleteket folytatott. Míg a sorművelésre áttérő, e tekintetben tapasztalatokkal még nem rendelkező gazdáknak a Ducket-féle vetőgépet ajánlotta, addig saját gazdaságában és többfelé Németországban már az akkor legfejlettebb Cooke-féle, egyetemesen használható sorvetőgépek dolgoztak. 5. Cooke kanalas sorvetőgépe és a kortársak újításai James Cooke gazdálkodó anglikán lelkész találmánya nagy lökést adott a vetőgép fejlődésének. Hosszú időn át gyűjtötte a maga és mások tapasztalatait, sok kísérlet kudarcainak és eredményeinek szintéziséből alkotta meg új sorvetőgépét, amellyel 1785-ben lépett a nyilvánosság elé. Gyors és széles körű elterjedése, az alapelvi azonosság mellett is sokoldalú továbbfejleszthetősége érdeklődést keltett elsősorban hazájában, ahol nemcsak legrégibb hagyományai voltak a gépi vetésnek, hanem legtöbb vető77 D. G. H. Zinken: Allgemeines Oekonomisches Lexicon. Leipzig 1780. II. 2558. 7á J. F. Mayer: Das Ganze der Landwirtschaft. Nürnberg 1792. 114, 223.
