Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

ennek megfelelően nem volt számbavehető érdeklődés a kombinált vetőgépek iránt. Az Angliában a század közepe óta gyártott és gabonavetéshez általában használt efajta gépeket Magyarországon a század végén „sok helyen csak híréből ismerik", de a műtrágyahasználat terén feltörő Németországon kívül Európa egyéb országaiban nem sok történt e tekintetben, míg ugyanakkor Amerikában a fejlődésnek egy foka már lezárulóban volt : „a sorbatrágyázó gépek gyártása a tökély magasabb fokán áll, mint a szórva trágyázó gépeké".

61 A Monarchiában a csehországi gépgyárak, a bubnai Reissenzahn, a brandeisi Melichar gyártottak kombinált vetőgépeket szórva- és sorbavetésre egyaránt alkalmas, kétládás kivitelben. Az ugyancsak kétládás Waschatko-féle gép fészekbe vetett és trágyázott két csoroszlyasorral, de ezt a 90-es években már nem gyártották, a Melicharfélét szerkesztették át kombinált fészekbevetésre. A trágyázó vetőgépeknek változatos típusai kerültek forgalomba. Volt gabona sorvetőgép, amely a műtrágyát szórva vetette. Volt cukorrépa sorbavetőgép egy menetben alávetett műtrágyával. Volt kombinált vetőgép, amely a műtrágyát a talaj 57. Clayton

—Shuttleworth sorvető és trágyázó gépe 57. Kombinierte Drill- und Düngerstreumaschine Clayton

—Schuttleworth'

s felszínén szórta el, és volt, amely részben a földbe, részben a földre hintette szét.

62 A cukorrépatermesztésnek cseh-morvaországi nagy fellendülése idején, 1887-ben született meg Moravek János zelizi uradalmi intéző kombinált 61 Thallmayer V. i. m. 160. 6

~ Felbert Gyula cikke K 1896. márc. 28. 16* 243