Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

vetőgép ötlete, amely a műtrágyát 3—5 cm széles szalagban, külön csoroszlyán keresztül 8—11 cm mélyre rakta le, ezt a csoroszlya mögött járó villa vékony földréteggel betakarta, és ebbe a földbe került a répamag 2—3 cm mélységben. Rodiczky Jenő számítása szerint a cukorrépa 720 cm

2 egyedi tenyészterületet kíván, és 1 cm volna az ideális vetés-mélység, ami gyakorlatban nem érhető el, tehát 2—3 cm mélyre vetik; már pl. az 5 cm mélyre vetett gomolyokból csak 20—30% kel ki.

63 A gyakorlatilag elérhető minimális vetés-mélység biztosítására alkalmas Moravek-féle újítás gyártását eleinte egyik gyár sem vállalta. A feltaláló Király István falusi kováccsal gyártott néhányat környező uradalmak számára. A zelizi uradalomban volt belőle 8 darab, egy a bágyoni Wodianer-birtokon, egy a jattói Eszterházy-uradalomban. A zelizi példányokból 2 készült az ottani kovácsműhelyben, a többit Esztergomban a prímási birtok gépműhelyében készítették 1894—95-ben, darabja 249 ft 50 kr-ba került. A gépek nem voltak mutatósak, de jól működtek. Kukorica vetésre is használták Moravek gépeit, amelyeknek életrevaló alapötletét hosszas tárgyalások és kísérletezések után végül is a Kühne-gyár tette magáévá, és 1897-ben már gyárilag készült az újfajta kombinált sor vetőgép 4, 5, 6 soros változatban, 270— 330 ft eladási áron,

6

'

1 s még ugyanabban az évben a lévai vetőgépversenyen bronzérmet nyert, A gyakorlatban azonban az első széria nem egészen vált be. A szórás nem volt kifogástalan, a rendelők egymás után visszaküldték a gépeket, amelyekről pedig Thallmayer professzor is a legjobb véleményt nyilvánította, amikor Moravek Léván előtte szétszedte a gépet tüzetes bemutatás végett.

65 Kaimersdorfer mosonszentJánosi főintéző ugyancsak jó tapasztalatokat közölt a gép működésével kapcsolatban. A Ratibor hercegi uradalomban fennakadás nélkül dolgoztak efajta vetőgépekkel. A Moravek-féle kombinált répa ve tőből végül a Hof her r és Schrantz gépgyár fejlesztette ki 6 és 7 soros kombinált répavetőgépét, amelyet Budapesten 800—840 korona eladási áron a század első éveiben hoztak forgalomba.

66 A cukorrépa vetése egyébként még ekkor is általában megfelelő sortávolságra beállított, csökkentett csoroszlya-számú gabona sorvetőgéppel történt Magyarországon, a műtrágyát vagy kézzel vagy külön géppel szórták ki a répavetésre. A gépgyárosok elterjedt márkájú sorvetőgépeiket mindinkább úgy építették, hogy répa fészekbevetésére is alkalmasak legyenek. A Siedersleben-gyár Saxonia és Germania sorvetője, Sack Magyarországon széltében ismert sorvetőgépei használhatók voltak répakultúrában fészkes vetésre is. A külön fészekbevető gépeket 3—6 soC:! Rodiczky J.: A gyakorlati répatenyésztő. II. kiad. Bpest 1900. 64 OL IV. Kühne I. Vez, 14. cs. (Moravek Verwalter levelezése) — GL 1897. márc. 7. 162. °"

J OL IV. Kühne uo. Moravek 1899. jan. 23. levele. Cü Sporzon Pál cikke, K 1902. ápr. 19.