Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

51. Amerikai vetőszekér 51. Amerikanische Breitsäfuhrwerk már széltében használták a Hercules kézi lóherevetőt, amelyet a Bächer és Melichar csehországi gépgyár terjesztett el Magyarországon. Két fogórudas, egykerekű taligán 4 m széles vetőszekrény feküdt keresztül, 25 kg súlyú volt az egész készülék. Egy ember kellett hozzá, fű- és hereféléket, kölest vetettek vele/'

2 A Kühne-gyár kétféle kézi lóhere szórvavetőt készített, az egyik talyigás volt, kefés magszóró szerkezettel, a másik 2

i

/

2 rn széles, tolókerekes. Kertészeti, kísérleti, kisparcellás paraszti vetéshez kézi sorvetőgépek is voltak használatban. A Sack-félét 3—9 sorosra lehetett szükség szerint állítani, kézi erővel, 3 emberrel napi 4

1/

2—5 hold volt a 42 Sporzon P.: A „Hercules" lóherevető gép. K 1900. márc. 7.