Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

52. Háromsoros kukoricavetőgép 52. Dreireihige Dibbelsämaschine für Mais teljesítőképessége. Voltak ugyanezek 1—5 soros és 1—2 soros, kivitelben is, utóbbiakhoz két, illetve egy ember kellett. A kézi sorvetőgépek leginkább a Kühne- és a Sack-gyárból kerültek forgalomba Magyarországon. Voltak végül egy keréken két forgórúddal tologatható, egysoros (Monodrill) vetőszerkezetek és fészekberakó gépek, amelyek vetőkorong-cserével többféle mag vetésére alkalmasak voltak/'

3 A kézi vetőgépeket fordulásnál kimaradt vagy más okból rosszul kelt vetések pótlására, javítására is használták. A mezőgazdaságban használatos sorvetőgépeket sík területen erdőtelepítésnél is üzembe állították apróbb magvú (lue, erdei fenyő, akác) vetemények csemetéskerti kiszórásához vagy a vetés útján történő erdősítésnél. Kisebb csemetekertekben különféle kézi vetőszerszámokat használtak vagy a Fekete-féle tolókás magvetőt, amely maga készítette a vetőbarázdát, egyenletesen és szabályozható mennyiségben vetette az apró magvakat. Nagyobb csemetekertekben a Látos-féle magvető ekét használták. Magyar találmány volt az Ivanics-féle erdőgazdasági vetőgép, amelyet tölgymakk vetésére minden külföldi gépnél jobban lehetett a hazai viszonyok között használni. Erdei magvető gépekben a porosz Dreiwitz-gépgyár gyártmányai voltak ebben az időben ismertek Európa-szerte. 43 Juhász Á.: Feleletek. K 1902. aug. 23.